Kísérleti széndioxid-temető nyílt Németországban
Hatvanezer tonna szén-dioxidot pumpálnak több mint 800 méter mélyre a földfelszín alá a következő két évben a Berlin melletti Ketzinnél, a német geológiai kutatóközpont (GFZ) kísérleti telepén.
A projekt egy szénalapú, de csekély szén-dioxid kibocsátással járó kísérleti áramtermelési módszer hatásvizsgálata. A kísérletben résztvevő európai tudósok a GFZ kutatóival közösen azt vizsgálják, hogy lehetséges-e hosszú távon a föld alatt tárolni szén-dioxidot, amely különben a légkörbe kerülne és erősítené a globális felmelegedés folyamatát.
A szén-dioxid elkülönítésére alkalmas speciális erőművet a Vattenfall energetikai konszern építi. A kísérlet első szakaszában iparilag előállított és hatalmas fémtartályokban a helyszínre szállított szén-dioxidot használnak. A gázt sós vizes oldattal keverik, majd három furaton keresztül belepumpálják a 800 méteres mélységben fekvő homokkőrétegbe, és szondák segítségével figyelik a szén-dioxid és a környezet kölcsönhatását.
“Az üvegházhatású gáz eltemetése egy lehetőség arra, hogy időt nyerjünk a szén-dioxidszegény energiatermelési technológiák kifejlesztéséhez” – mondta Reinhard Hüttl, a GFZ vezetője a hétfőn átadott telep megnyitóján.
Az Európában egyedülálló vállalkozás nem arat osztatlan elismerést. Környezetvédők szerint az erőmű technológiája legkorábban 2020-ra lesz bevezetésre érett, ez pedig klímavédelmi szempontból túl késő, és egyébként is csak az elavult barnaszénbányászat fenntartását szolgálná.
Sigmar Gabriel, a szövetségi kormány környezetvédelmi minisztere is csak átmeneti megoldásnak tartja a szén-dioxidtemetést. A szociáldemokrata politikus szerint Németország legfeljebb egy erőmű-generáció szén-dioxidkibocsátásának tárolására elegendő kapacitással rendelkezik.
Az Európai Unió azt szorgalmazza, hogy 2050-re valamennyi európai erőmű szén-dioxidkibocsátása kerüljön a föld alá az úgynevezett széncsapdás tárolási technológia (Carbon Capture and Storage Technology – CCS) alkalmazásával.
A Brandenburg tartománybeli telep egyébként korántsem az első a világon. Legutóbb, idén áprilisban az ausztráliai Victoria államban adtak át egy kiaknázott földgázlelőhelyen kialakított hatalmas, több mint 110 ezer tonna szén-doxid befogadására alkalmas “temetőt” két kilométerrel a föld alatt. A környezetvédők az ausztrál projekt kapcsán is azt a kritikát fogalmazták meg, hogy a technológia csak a szénre alapozott energiatermelési rendszer fenntartását, vagyis a szénipari lobbi érdekeinek védelmét szolgálja.
Kapcsolódó cikkünk:
A lovak arckifejezéséről
Lássuk be: a lovak sokarcúak. Mint kiderült, e jószágok 17 különböző „pofát vághatnak” – tízzel kevesebbet, mint az ember, de eggyel többet, mint a kutya, és néggyel többet, mint a csimpánz.
Az Enceladus párakilövellései a James Webb-űrteleszkóppal
A Szaturnusz holdjának jégkérge és mélybeli óceánja van, a déli sarkvidékénél pedig a jég repedésein át rendszeresen a világűrbe lövelli óceánja vizét.
Új részletek tárultak fel Afrika elhagyásáról
A modern ember kb. 80 ezer évvel ezelőtt kelt útnak Afrikából, hogy meghódítsa a bolygó minden zugát, ennek részletei pedig a modern orvostudományra is hatással vannak.
Giardia-fertőzés a vaskori Jeruzsálemben
A Giardia egy egysejtű bélparazita, amely súlyos hasmenést is okozhat, embert és állatot egyaránt képes megfertőzni.
Mikor pislog az autóversenyző?
Pislogás során ideiglenesen, nagyjából a másodperc ötödrésze idejére elveszítjük a látás útján beérkező információkat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
