Kísérleti széndioxid-temető nyílt Németországban
Hatvanezer tonna szén-dioxidot pumpálnak több mint 800 méter mélyre a földfelszín alá a következő két évben a Berlin melletti Ketzinnél, a német geológiai kutatóközpont (GFZ) kísérleti telepén.
A projekt egy szénalapú, de csekély szén-dioxid kibocsátással járó kísérleti áramtermelési módszer hatásvizsgálata. A kísérletben résztvevő európai tudósok a GFZ kutatóival közösen azt vizsgálják, hogy lehetséges-e hosszú távon a föld alatt tárolni szén-dioxidot, amely különben a légkörbe kerülne és erősítené a globális felmelegedés folyamatát.
A szén-dioxid elkülönítésére alkalmas speciális erőművet a Vattenfall energetikai konszern építi. A kísérlet első szakaszában iparilag előállított és hatalmas fémtartályokban a helyszínre szállított szén-dioxidot használnak. A gázt sós vizes oldattal keverik, majd három furaton keresztül belepumpálják a 800 méteres mélységben fekvő homokkőrétegbe, és szondák segítségével figyelik a szén-dioxid és a környezet kölcsönhatását.
“Az üvegházhatású gáz eltemetése egy lehetőség arra, hogy időt nyerjünk a szén-dioxidszegény energiatermelési technológiák kifejlesztéséhez” – mondta Reinhard Hüttl, a GFZ vezetője a hétfőn átadott telep megnyitóján.
Az Európában egyedülálló vállalkozás nem arat osztatlan elismerést. Környezetvédők szerint az erőmű technológiája legkorábban 2020-ra lesz bevezetésre érett, ez pedig klímavédelmi szempontból túl késő, és egyébként is csak az elavult barnaszénbányászat fenntartását szolgálná.
Sigmar Gabriel, a szövetségi kormány környezetvédelmi minisztere is csak átmeneti megoldásnak tartja a szén-dioxidtemetést. A szociáldemokrata politikus szerint Németország legfeljebb egy erőmű-generáció szén-dioxidkibocsátásának tárolására elegendő kapacitással rendelkezik.
Az Európai Unió azt szorgalmazza, hogy 2050-re valamennyi európai erőmű szén-dioxidkibocsátása kerüljön a föld alá az úgynevezett széncsapdás tárolási technológia (Carbon Capture and Storage Technology – CCS) alkalmazásával.
A Brandenburg tartománybeli telep egyébként korántsem az első a világon. Legutóbb, idén áprilisban az ausztráliai Victoria államban adtak át egy kiaknázott földgázlelőhelyen kialakított hatalmas, több mint 110 ezer tonna szén-doxid befogadására alkalmas “temetőt” két kilométerrel a föld alatt. A környezetvédők az ausztrál projekt kapcsán is azt a kritikát fogalmazták meg, hogy a technológia csak a szénre alapozott energiatermelési rendszer fenntartását, vagyis a szénipari lobbi érdekeinek védelmét szolgálja.
Kapcsolódó cikkünk:
Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.
A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak
A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.
Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?
A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak.
Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón
A NASA OSIRIS-REx űrszondája a tervek szerint hajtotta végre a szükséges lépéseket, de csak néhány nap múlva derül ki, hogy elegendő mintát tudott-e venni.
Magányos, apró bolygót találtak a Tejútrendszerben
Nem minden bolygó kering csillagok körül: egyes objektumok idővel kilökődnek a csillagközi térbe.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
