Kísérleti széndioxid-temető nyílt Németországban
Hatvanezer tonna szén-dioxidot pumpálnak több mint 800 méter mélyre a földfelszín alá a következő két évben a Berlin melletti Ketzinnél, a német geológiai kutatóközpont (GFZ) kísérleti telepén.
A projekt egy szénalapú, de csekély szén-dioxid kibocsátással járó kísérleti áramtermelési módszer hatásvizsgálata. A kísérletben résztvevő európai tudósok a GFZ kutatóival közösen azt vizsgálják, hogy lehetséges-e hosszú távon a föld alatt tárolni szén-dioxidot, amely különben a légkörbe kerülne és erősítené a globális felmelegedés folyamatát.
A szén-dioxid elkülönítésére alkalmas speciális erőművet a Vattenfall energetikai konszern építi. A kísérlet első szakaszában iparilag előállított és hatalmas fémtartályokban a helyszínre szállított szén-dioxidot használnak. A gázt sós vizes oldattal keverik, majd három furaton keresztül belepumpálják a 800 méteres mélységben fekvő homokkőrétegbe, és szondák segítségével figyelik a szén-dioxid és a környezet kölcsönhatását.
“Az üvegházhatású gáz eltemetése egy lehetőség arra, hogy időt nyerjünk a szén-dioxidszegény energiatermelési technológiák kifejlesztéséhez” – mondta Reinhard Hüttl, a GFZ vezetője a hétfőn átadott telep megnyitóján.
Az Európában egyedülálló vállalkozás nem arat osztatlan elismerést. Környezetvédők szerint az erőmű technológiája legkorábban 2020-ra lesz bevezetésre érett, ez pedig klímavédelmi szempontból túl késő, és egyébként is csak az elavult barnaszénbányászat fenntartását szolgálná.
Sigmar Gabriel, a szövetségi kormány környezetvédelmi minisztere is csak átmeneti megoldásnak tartja a szén-dioxidtemetést. A szociáldemokrata politikus szerint Németország legfeljebb egy erőmű-generáció szén-dioxidkibocsátásának tárolására elegendő kapacitással rendelkezik.
Az Európai Unió azt szorgalmazza, hogy 2050-re valamennyi európai erőmű szén-dioxidkibocsátása kerüljön a föld alá az úgynevezett széncsapdás tárolási technológia (Carbon Capture and Storage Technology – CCS) alkalmazásával.
A Brandenburg tartománybeli telep egyébként korántsem az első a világon. Legutóbb, idén áprilisban az ausztráliai Victoria államban adtak át egy kiaknázott földgázlelőhelyen kialakított hatalmas, több mint 110 ezer tonna szén-doxid befogadására alkalmas “temetőt” két kilométerrel a föld alatt. A környezetvédők az ausztrál projekt kapcsán is azt a kritikát fogalmazták meg, hogy a technológia csak a szénre alapozott energiatermelési rendszer fenntartását, vagyis a szénipari lobbi érdekeinek védelmét szolgálja.
Kapcsolódó cikkünk:
Puha talppárnáknak köszönhetjük a hatalmas szauropodákat
A gigantikus méretű dinoszauruszok kifejlődését az tette lehetővé, hogy lábuk egy speciális, puha támasztékkal rendelkezett.
Csillagközi objektumok kutatása
Az elmúlt években két, közelünkben elszáguldó égitestről is kiderült, a Naprendszeren kívülről érkezett, s egy meteorit esetében a pályaadatok hasonló eredményt adtak.
Az anyák megmentője, aki felismerte a kézmosás fontosságát
Egy magyar orvos 1847-ben a bécsi I. számú szülészeti klinikán felismerte a kézmosás fontosságát, ám ezt európai kollégái sokáig elutasították.
Különös hangon szólnak a gondozókhoz az állatkerti gorillák
Sukari, az Atlantai Állatkert gorillája sokféle hangot kiad, köztük egy olyat is, amely a gondozók figyelmének felkeltését szolgálja.
Ezért fárasztó a gondolkodás
A szellemileg kimerítő elfoglaltság hatására az agy egyik részén egy bizonyos molekula felhalmozódik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
