Bálint, Valentin, Cirill, Metód2025. február 14., péntek
Tudomány

Nyolc nagy emberi tévedés

2008.07.03.Admin
National Geographic Magyarország

A New Scientist amerikai magazin cikke szerint azok is gyakran tévedésben vannak az evolúciót illetően, akik elfogadják tudományos tényként. Ezért összeszedték az evolúciót ismerni vélők körében elterjedt, de valójában alaptalan állításokat.

Néhány éve, a DNS-elemzések korának beköszönte óta tudjuk csak teljesen egyértelműen, hogy az élet páratlan változatosságában is ugyanonnan ered: minden élőlénynek közös az őse. Hogy kétszáz évvel ezelőtt Charles Darwin honnan tudta ezt, s hogyan jöhetett rá az evolúció főbb mozgatórúgóira kulcsfontosságú adatok nélkül, annak ma is csodájára járnak a tudósok. És persze sokan ma sem hiszik el, hogy az élővilágot nem egy gondos kertész, hanem a természetes szelekció alakította olyan tökéletessé, amilyennek tűnik.

A Science amerikai magazin 2005-ös felmérése szerint az Egyesült Államokban az emberek hatvan százaléka nem biztos abban, hogy az embert a természetes szelekció alakította ki, míg Bulgáriában „csak” az emberek fele, Magyarországon pedig a harmada bizonytalan ebben. (A Science
az eredményeket összegző ábrát kölcsönadta a National Geographicnek.)

Gyakran tévedésben vannak az evolúciót illetően azok is, akik elfogadják tudományos tényként. Lássuk az elterjedt alaptalan állításokat!

1. Minden tulajdonságunknak értelme van

„Miért töltjük olyan sokan a tévé előtt az estét mirelit vacsorával? Talán a tévé a modern kori megfelelője a tűz körüli ücsörgésnek, s a műanyagból előbányászott étel a természetes következménye az emberiség sok százezer éves evolúciójának, mint nemrégiben egy kutató megállapította?” – teszi fel a kérdést a magazin, ezzel ábrázolva, milyen könnyű is totális baromságokat kitalálni abbéli igyekezetünkben, hogy az evolúcióra vezessünk vissza mindent.

Pedig nem mindennek van „értelme”. Klasszikusan ilyen az emlős hímek mellbimbója: nem használják semmire, de mégis van, valószínűleg azért, mert nem nagy egy mellbimbó legyártásának költsége a szervezeten belül, s nem volt szelekciós nyomás a gén kikapcsolására vagy kiszórására.

Nagyon nagy a variáció az emberek között a szaglóképesség terén is. Van, aki gyerekkorára is szagemlékekkel tekint vissza, s van, aki a legkitartóbb szipogással sem érzi a rózsa illatát. Ennek valószínűleg szintén semmi köze a természetes kiválasztódáshoz: a szaglást szabályozó gének véletlen mutációja állhat a dolog hátterében.

Arról nem is szólva, hogy a gének sem függetlenek egymástól. Ha van egy nagyon hasznos gén, amely a szelekciós nyomás alatt elkezd terjedni az adott faj népességében, könnyen magával sodorja azokat a géneket, amelyek a közvetlen környékén vannak a DNS-ben – még ha utóbbiak enyhén negatívan is hatnak.

Rengeteg példa van arra is, hogy a törzsfejlődés korábbi fázisaiban hasznos tulajdonságok a nyakunkon maradnak, pedig ma már haszontalanok vagy veszélyesek is. Ha a természet tökéletesen működne, a bölcsességfogainkat elveszítettük volna akkor, amikor az agyunknak több helyre lett szüksége a koponyában. Na és a vakbél? „Elég egyértelmű bizonyítékai vannak annak, hogy vakbél nélkül jobbak a túlélési esélyeink, mint vakbéllel.”

2. Az evolúció elméletét nem lehet hitelesen cáfolni

Hogyne lehetne. Nem kell hozzá más, csak egy-két példa, amely szembemegy az evolúció működésének fő szabályával, miszerint a törzsfejlődés úgy néz ki, mint egy növény gyökere: a gyökér egyik oldalán lévő oldalág és a másik oldalán lévő oldalág nehezen tudna keveredni. Magyarán ha találnának a kutatók egy emlőst, amely tollakat növeszt, vagy struccfélét, amely szoptat, rögtön összedőlne az egész elmélet. (Az emlősök és a madarak a „gyökér” két külön ágán vannak, s a fejlődésük utolsó közös pontja nagyjából háromszázmillió évvel ezelőtt volt.)

Úgyszintén megrengetné a darwinistákat, ha valamiképpen kiderülne, hogy minden eddigi kutatási eredmény dacára a Föld nem négy és fél milliárd éves, hanem nagyságrendekkel fiatalabb. Az evolúcióhoz ugyanis idő kell, rengeteg idő.

3. A természetben nincs lehetetlen

„Sokszor úgy tűnik, mintha a természet már az emberek eljövetele előtt mindent feltalált volna, amit fel lehetett találni, beleértve a kereket is” – írja Michael LaPage, a New Scientist-cikk szerzője. Ugyanis egyebek között a tatuk, a hernyók és bizonyos szalamandrák is gombócba gyűrik magukat, és „elgurulnak” veszély esetén.

De vannak olyan tulajdonságok, amelyek bármilyen hasznosak lennének is, kizárt, hogy kifejlődjenek. Ilyen például a miniatűr rádióadóvevő. A gazelláknak kétségkívül jól jönne, ha leadhatnák egymásnak a drótot a ragadozó közeledtéről, mégsem alakulhat ki soha. Az evolúció egyik alapvető szabálya ugyanis az, hogy az adott tulajdonságnak kialakulása mindegyik fázisában – generációkon át – hasznosnak kell lennie. Ha nem így történik, akkor logikus módon eltűnik a génkészletből.

Na most egy félig kész rádióvevő vagy a ragadozók távol tartására alkalmas géppisztoly csöve ugyan mire lenne jó? Tehát az „útközben haszontalan” tulajdonságok kialakulása jelenlegi ismereteink szerint nem túl valószínű.

4. Minden mindig egyre bonyolultabb lesz

Bár sokáig ezt hitték a tudósok, nem így van. Korábban azt hitték, hogy az a kivétel, hogy a fény nélküli barlangba szorult szalamandra szeme „visszafejlődik”, ma már tudják: ez a szabály. „Úgy tűnik, alaposan alulbecsültük, mennyire minimalista az evolúció” – állapítja meg a New Scientist. Sőt egyre több élőlényről derül ki, hogy ősei között nála bonyolultabb példányok is voltak. Így például a tengeri csillag ősének volt agya, a tengeri csillagnak nincs. Miért nem volt rá szüksége? Nem tudni. (Új kísérletek szerint az intelligenciának is „ára” van: muslincakísérletekből kiderült, hogy az okosabb muslincák eleve rövidebb ideig élnek, és még a koplalást is kevésbé bírják.)

5. Az evolúció eredménye maga a tökély

A természetfilmeket nézve minden állat tökéletesnek tűnik, mindennek oka és értelme van. A valóság azonban bizony tökéletlen.

A pandák esetlen „hüvelykujja”, amellyel a bambuszt fogják, valójában a csukló egyik módosult csontja, míg a valódi hüvelykujj csontja beépült a mancsba. Ha nem így történt volna, sokkal ügyesebbek lennének. A cápák – energiát pazarolva – kénytelenek úszni, ha egy helyben akarnak maradni.

A természetes kiválasztódás nem is igényli az élőlényektől, hogy tökéletesek legyenek. Csupán annyit kell elérniük, hogy legalább olyan ügyesek legyenek, mint versenytársaik. Az evolúció eszköztára korlátozott, ha azt is figyelembe vesszük, hogy szeret „hozott anyagból” dolgozni, így lett az embernek tíz ujja – ennyi csont tartotta őseink uszonyát.

A gyakori mutációk miatt néha elvész egy-egy hasznos tulajdonság. Plusz a szelekció természete az, hogy ha sikerül rátalálni egy nem túl jó, de működő tervrajzra, akkor az nagy valószínűséggel meg is marad. Jó példa erre a gerincesek szemében a vakfolt, ahol az idegek átfutnak retinán.

6. Nem számít, ha nem mindenki hisz az evolúcióban

Az egyének szintjén természetesen nem baj, ha valaki nem hisz az evolúcióban. „A nyugati civilizáció sikerei a tudományra és a technológiai fejlődésre alapulnak, arra, hogy megértjük és változtatni tudjuk a világot” – magyarázza a magazin. A szerző szerint a a világ vezetői alkalmatlanok a vezetésre, ha képtelenek elfogadni azt a „hegynyi” bizonyítékot, amely az evolúció mellett szól. „Hogyan tudnák akkor a klímaváltozásra utaló árnyaltabb bizonyítékokat mérlegelni?”

7. Az evolúció kutatásával nem lehet előre jelezni a világ változását

A csillagászok akár húszmilliárd évre előre is nagyjából meg tudják jósolni, hogy mi fog történni az univerzumban, a biológusok már akkor bajban vannak, ha azt kell megtippelniük, mi lesz húsz óra múlva a Petri-csészében lévő baktériumokkal.

Az evolúció irányát azért is nehéz kitalálni, mert „ha visszatekernénk az órát négymilliárd évvel, és megnéznénk, hogyan fejlődik ki újra az élet a Földön, könnyen lehet, hogy egész másképp alakulna”. Ebben ugyanis véletlenszerű tényezők is közrejátszottak. Ha például nem irtja ki a dinoszauruszokat egy becsapódó meteor, akkor biztosan mások lennének a bolygó intelligens fajai.

Ám ez nem jelenti azt, hogy semmit sem lehet az evolúcióról szóló ismereteink alapján megjósolni. Már Darwin azt mondta: az evolúcióból az következik, hogy sok fosszíliát fognak találni. És tényleg… De persze ezenkívül is lehet hasznosítani az evolúció tanulmányozásából származó ismereteinket. Így például a rovarirtó-termelésre szakosított génmódosított növények esetében előre lehet tudni, hogy hamarosan olyan rovarok tenyésznek majd a környékükön, amelyek a rovarirtónak ellenállnak, hacsak szelekciós ismereteinket hasznosítva nem jövünk rá arra, hogy vegyesen kell ültetni ezeket a „normális” növényekkel. Így ugyanis nem alakul ki az ellenálló rovarfaj.

8. Az evolúciót egyedül a természetes szelekció hozza létre

A véletlennek sokszor majdnem ugyanakkora szerepe van az evolúcióban, mint a természetes kiválasztódásnak. A DNS-ünket egyfolytában támadás éri: vegyszerek sora és radioaktív sugárzás bombázza. Így minden emberi embrió körülbelül száz vagy több mutációt hordoz a génjeiben. A természetes szelekció a legtöbb olyan változást kiszűri, amely igazán veszélyes lenne, egy más részük pedig a DNS úgynevezett csendes szakaszain történik, tehát nem hoz látványos változást. A legtöbb semleges változás eltűnik idővel, de néhány megmarad – merő véletlenségből. Erre persze kicsi az esély, de annyi mutáció történik, hogy óhatatlanul hoz ilyen véletlen változásokat.

Ezt a hatást fokozza, ha egy faj a kihalás szélére kerül, hiszen ilyenkor sokkal kisebb a populáció génkészlete, s így könnyebben terjednek a véletlen változások. Hasonló helyzetben volt például a homo sapiens is körülbelül tízezer évvel ezelőtt.

Szerző: Dóra Melinda Tünde
Forrás:www.zona.hu

Hozzászólások

Magyar kutatók találtak módszert a világjárványok vizsgálatára

Magyar kutatók találtak módszert a világjárványok vizsgálatára

A szakértők olyan módszert dolgoztak ki, amely egyszerre több egyéni tulajdonság tükrében vizsgálja a pandémiák hatását.

Volt, amikor Európában is éltek hópárducok

Volt, amikor Európában is éltek hópárducok

A hópárducok ma Közép-Ázsia hegyeiben honosak, ám a jégkorszakban még az Ibériai-félsziget és a mai Franciaország területén is éltek.

Magyar kutatók fedeztek fel új anyagállapotot

Magyar kutatók fedeztek fel új anyagállapotot

A különleges anyagállapot vizsgálata hozzájárulhat a precíziós technológia fejlődéséhez.

Afrikát elhagyva új vércsoportjaink alakultak ki

Afrikát elhagyva új vércsoportjaink alakultak ki

A 120 ezer évre visszamenő elemzés szerint a ma meglévő vércsoportokhoz még a neandervölgyiek is hozzájárultak.

Úgy tűnik, a hangyáktól a közlekedés terén is tanulhatunk

Úgy tűnik, a hangyáktól a közlekedés terén is tanulhatunk

A hangyák mozgása segítheti az önvezető járművek rendszerének optimális közlekedését megszervezni.

National Geographic 2025. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

22 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket