Elza, Natália, Blanka, Bonita2020. december 01., kedd
Tudomány

A globális katasztrófa vulkánjainkba van programozva

2008.07.07.Admin
National Geographic Magyarország

Bizonyított, hogy a múltban minden eddig ismert kitörésnél százszor hevesebb vulkánok pusztítottak a Földön. Megváltoztatták az éghajlatot és megölték az élőlényeket. Lehet, hogy a jövőben embermilliókat pusztíthat el egy tűzhányó? Pesszimista (vagy hatásvadász) vulkanológusok szerint a globális katasztrófa vulkánjainkba van programozva.

A kőzetek üledékrétegeinek vizsgálata nem új keletű kutatatási terület. Százötven-kétszáz éve, amióta tudjuk, hogy bolygónk felszíne folyamatosan változik, a geológusok, és az őslénytankutatók az üledékes kőzetekben keresik a földtörténeti események bizonyítékait. Sok filmben láthattuk már (például a National Geographic Chanelen), hogy a Grand- Kanyonba alászállni felér egy időutazással.

Újszerű gondolat, hogy hasonlóképp érdemes vizsgálni a sarki jégsapkákat is. A jégréteg ugyanis a csapadék mennyiségéről és minőségéről, közvetve tehát a légkör állapotáról tanúskodik. Ilyen vizsgálatok során, évtizede, a kutatók Grönland jegében találtak egy rejtélyes, 75 000 éves réteget. Olyan jégtömeget, amelynek szulfáttartalma a normálisnak több százszorosa. Az okát még nem sikerült kideríteni, de bizonyították, hogy egykor rengeteg kén-dioxid került a légkörbe.

Kén-dioxid, az éghajlatváltoztató

Honnan származik ez a sok kén, és milyen hatása lehetett a maga idejében? Az első kérdésre a válasz logikusnak tűnik: valamilyen vulkáni tevékenységből. Ámde ekkora mennyiségben? Ehhez valami gigászi kitörés kellett, és a hatásnak is globálisnak kellett lennie.

Arról van szó, hogy a kén-dioxid a légkörben kénessavvá, kénsavvá alakul. A kénsav viszont a tiszta légkörnél jobban visszaveri a fényt, tehát, kevesebb napsugarat enged a Földre. Mindez akár drasztikus éghajlatváltozással is járhat.

Úgy tűnik hát, összefüggés van az említett hetvenötezer éves szulfátréteg és az akkoriban kezdődött évezredes minijégkorszak között. Csakhogy van itt még egy kérdés: mennyi ideig maradhat a vulkanikus eredetű anyag a légkörben? Mert ha csak pár évig, akkor hogyan okozhat hosszabbtávú éghajlatváltozást egy szupervulkán kitörése?

A válasz az, hogy a savas esők hamar kimossák a kén-dioxidot a légkörből. Nem mondhatjuk, hogy hosszú távon kevés napenergiát kapott bolygónk. Csakhogy ez a 2-3 év is elegendő ahhoz, hogy elindítson egy hosszú távú öngerjesztő folyamatot. Mert ha csak néhány télen több hó esik, már akkor is megváltozik a Föld fényvisszaverő képessége (albedoja). A sok fehérség jobban visszaveri a napfényt, és kevesebb energiát enged a Földbe. Tehát, ha hűl a bolygó éghajlata, akkor több hó hull, de ha több hó esik (kevesebb olvad el nyáron) még hidegebb lesz az éghajlat.

A tűzhányók „újlenyomata”

A fél glóbuszon, pontosabban hat és félezer kilométer sugarú kőrben megtalálható egy magas szilikáttartalmú vulkáni kőzet, amelynek kora megegyezik az említett grönlandi szulfátos jégrétegével: 75 000 éves. Kémiai vizsgálat bizonyította, hogy ez a sok üledék egyetlen kitörésből származik. Indiában hat, Samosir szigetén hatszáz méter vastag ez a kőzetréteg.

Úgy tűnik hát, hogy akkor valami globális vulkánkatasztrófa töméntelen hamut és kén-dioxidot lökött a légkörbe. De hol lehetett ez a tűzokádó? Mekkora robbanásnak kellett lennie annak, ami Grönlandtól Indonéziáig ott hagyta a nyomát?

Miről árulkodnak a hamurétegek?

Nincs két egyforma vulkánkitörés a Földön, ezért a hamumintákból elvileg meg lehet mondani, hogy az melyik tűzhányó melyik kitöréséből származnak. Mégis vannak nehéz kérdések. Az említett hamuszórásnak, vagy inkább hamuömlésnek nincs gazdája. (Kicsit ostoba szójátékkal élve a robbanásért semelyik ismert tűzhányó nem vállalja a felelőséget.)

Izlandon húzódik például a Laki hasadékvulkán, amelyik közel is van a grönlandi jéghez és ismertek kénben gazdag kitörései, de a Laki üledékének más az ásványi összetétele. A Pinatubot is logikusnak tűnt a vádlottak padjára rendelni, mert környékének rettegett gyilkosa, és mert környékén igen vastag az emlegetett 75 000 éves törmelékréteg. A robbanásos hamuja is nagyon hasonló, de csak hasonló. Nem ugyanaz. A Pinatubo sem jelentkezhet a globális éghajlatmódosító vulkán címére. Hát akkor hol keressük?

A Toba-tó rejtélye

A Toba-tó Szumátrán igen furcsa egy állóvíz. 100 kilométer hosszú, 30 kilométer széles és igen mély. A meder formavilága is szokatlan. A partvidéken több száz méteres hegyek emelkednek, de olyan hírtelen, mint nálunk a Gellérthegy. A leszakadás a vízszint alatt is folyatódik, másképp mondva, a tó hirtelen mélyül. Hogyan alakulhatott ki ez a formakincs? A választ a parti hegyek egy üledékrétege adja meg, amely nem más, mint az emlegetett 75 000 éves, szilikátokban gazdag vulkáni törmelék.

A kutatók bő évtizede, mint gyerekek a puzzle darabkáit, rakosgatták össze a képet. A grönlandi jégminta, a Föld-szerte ismert kőzetréteg, és a furcsa alakú szumátrai állóvíz közös megoldása: a Toba-tó medre maga az elsüllyedt szupervulkán, a negyedidőszak leghatalmasabb kalderája, a Föld egyik legpusztítóbb kitörésének helyszíne.

A múlt rekonstrukciójára épülhet a jövőkép

Az utólagos modellezés szerint a Toba-tó helyén tűzhányó állt. A magmakamrában évszázadokon át gyűlt a forró földanyag, és nőtt a feszültség. Aztán a magmakamra teteje beszakadhatott, a magma oldalirányú nyomása megnőtt, egyre több repedés lazította a kőzetet, majd a tűzhányó anyaga a légkörbe dobódott. Becslések szerint a tűzokádó 2800 köbkilométer törmeléket lökött ki. Összehasonlításul a Mt. St. Helens csak egy köbkilométer anyagot produkált. A gázok több 10 km magasba nyomultak, tőméntelen szulfátot juttatva a légkörbe, a bolygó hőmérsékletét drasztikusan csökkentve. A folyamat néhány hétig tarthatott, és a végére csak két kilométer mély lyuk maradt a vulkán helyén.

Milyen hatással volt a Toba kitörése az élővilágra? Becslések szerint akkoriban 60 millió körüli homo sapiens élt a Földön, és a kutatók szerint ennek legalább fele elpusztult. Nem a vulkáni hamu belégzése okozta milliók fájdalmas halálát, hanem a kitörést követő éghajlatváltozás miatti éhínség.

A tudósok több szupervulkánt felfedeztek már, amelyekhez képest a Mt. St. Helens, vagy a Krakatau pusztítása szerény tűzijáték csupán. Ma már tudjuk, hogy a Toba korábban 840 és 700 ezer évvel ezelőtt is pusztított, a nyugati parton pedig a Pusukbukit vulkáni tó is hasonló katasztrofális kitöréssel keletkezett.

De várható-e a jövőben ilyen (fél)világvége pusztítás. A válasz körülbelül ennyi lehet: „miért ne”. Ma már valószínűleg előre jelezhető a katasztrófa, mert még a kisebb tűzhányók is udvariasan bejelentkeznek kitörés előtt, de megakadályozni a pusztítást mégsem lehetne. Pesszimista (vagy hatásvadász) vulkanológusok szerint a globális katasztrófa vulkánjainkba van programozva.

Hozzászólások

Miként lehet a holdporból oxigént előállítani?

Miként lehet a holdporból oxigént előállítani?

Már csak a folyamat apróbb részleteit kell finomítaniuk a mérnököknek, és nemcsak oxigént lehet majd kinyerni a holdporból, de építőanyag is keletkezik.

Komplex tényezők befolyásolják az őszi lombhullást

Komplex tényezők befolyásolják az őszi lombhullást

1948-2015 közti megfigyelések és laborkísérletek alapján új modellt készítettek a svájci kutatók, amelyből a fák szénmegkötő képességének korlátaira derült fény.

Miről árulkodik a neandervölgyiek hüvelykujja?

Miről árulkodik a neandervölgyiek hüvelykujja?

Bár a neandervölgyiek igen közeli rokonaink voltak, rengeteg kisebb-nagyobb szempontból különböztek tőlünk.

Hazafelé tart a Hajabusza-2 űrszonda, egy óriásteleszkóp le is fotózta

Hazafelé tart a Hajabusza-2 űrszonda, egy óriásteleszkóp le is fotózta

A Ryugu nevű kisbolygóról 2019-ben gyűjtött mintával igyekszik hazafelé a japán Hajabusza-2 űrszonda, az érkezés december 6-án várható.

Európa belevág az űr megtisztításába

Európa belevág az űr megtisztításába

A Föld környezetét ellepő törmelék egyre komolyabb problémát okoz, az Európai Űrügynökség (ESA) szerint itt az ideje lépni.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket