Computergyilkos villámok

2008.07.09.Admin

National Geographic Magyarország

Viharos az idei nyár. Szinte mindennaposak a zivatarok, és közel sem ritka dolog, hogy százezres, vagy milliós kárt okoz a ménkű. Felmérések szerint minden hatodik hazai háztartásban okozott már problémát a villámcsapás. Az alábbiakban összefoglaljuk miben áll a villámcsapás veszélye, és mit jelent a korszerű védekezés.

A villám nagyon veszélyes dolog – mondjuk sokan, de azért ezt mi sem gondoljuk komolyan. Tévedünk, mert tényleg szomorú kuriózumnak számít, ha valakit „biagyoncsap a villám”. A villámcsapás okozta túlfeszültség miatt a biztosítók évente összesen kétmilliárd forintnyi összeget fizetnek károsultaknak. De ennél is jóval több a kár, mert sokaknak nincs biztosításuk, mások pedig nem tudják bizonyítani az igazukat.

Az anyagi kár lehet külső vagy belső

A külső kár főképp a tetőt fenyegeti, mert azok tele vannak pakolva civilizációs csodákkal. Klímaberendezések, szellőzőcsatornák, szolárberendezések, fémkémények ágaskodnak, amelyeket nagy kár volna az időjárásnak feláldozni. Mindezeket csak a villámhárító védett terében szabad elhelyezni.

A belső veszély sem kisebb! A hálózatokon keresztül még a kikapcsolt készülékek is károsodhatnak.

A villámvédelem felértékelődése a 2000-es évek elején meghatározott új, közel ötszáz oldalas szabványrendszerben is megmutatkozik (MSZ EN 62305). A lényeg, hogy míg fél évszázada elég volt az épület legmagasabb pontján felszerelni egy felfogót (értsd: villámhárítót), és azt földelni, ma már komplex külső és belső villámvédelemi rendszer kiépítésével kell számolni. A „számolni” kifejezés szó szerint értendő, mert a szabványok szerint egy költség-kockázat elemzés nyomán kell meghatározni a védelmi rendszert. Ezek alapján beszélhetünk külső, és belső villámvédelemről.

A külső villámvédelem

A külső villámvédelem a közvetlen villámcsapást fogja fel. Véd a villám tűzgyújtó, olvasztó, dinamikus és romboló hatásától, de csak attól. Ha jó szakember végzi a biztosítást, akkor figyelembe veszi a védendő épület magasságát, a tetőszerkezetet, az épület külső falának anyagát, de még a környező levegő korróziós hatását is. Csak szabványos és korrózióvédett szerelvényeket használ, a helyszínen barkácsolt rozsdás betonvasakhoz nem nyúl.

A felfogó biztonságos talppontot képez a villámnak.

A levezető összeköti a felfogót a földelővel. Ehhez megfelelő keresztmetszet szükséges. A levezetők páros számú és szimmetrikus elrendezésével a Faraday-kalicka hatás növelhető.

A földelő egy a fémből készült vezetőtest, amely közvetlenül vagy betonba ágyazott vezetőkkel érintkezik a talajjal, és a villámáramot levezeti a földbe. A földelő ellenállásának rendszeres ellenőrző mérése céljából külön mérő-csatlakozó helyeket kell kialakítani.

A belső villámvédelem

A fent felsoroltak nélkülözhetetlenül fontosak, de mindez önmagában még kevés. A már említett, villamos működtetésű tetőfelépítmények mindegyike egy-egy bejárat a villám hozta 1000 V számára, hogy odalent értékes berendezések (és a komputerben még értékesebb információk) semmisülnek meg.

A helyzet ennél is aggasztóbb, ugyanis a lakás hálózatokhoz kapcsolódik, és villanyvezeték telefon- és más kábelek lakásunkba hozzák a túlfeszültséget akkor is, ha a villám történetesen a szomszéd házába csapott (akár 1 km-es körzetben is). De az utcai villamoshálózatba is beköszönhet az égi áldás, aminek eredményeként „lökőhullám” szalad végig a vezetéken, pusztítva az útjába kerülő berendezéseket.

Túlfeszültséget nem csak villámcsapás, de kapcsolások, zárlatok is kelthetnek. Ez utóbbi túlfeszültségimpulzusok csak hullámformájukban különböznek a villámhatásoktól, de sokkal gyakoribbak.

Hangsúlyozni kell a védelem teljes körű kialakításának fontosságát is, ami alatt azt értjük, hogy ha egy berendezést védeni akarunk, akkor valamennyi olyan vezeték csatlakozását levezetővel kell ellátni, amelyen túlfeszültségimpulzus megjelenhet. Például egy TV esetében ez azt jelenti, hogy nemcsak az erősáramú hálózati csatlakozás, de az antennavezeték irányából is védeni kell a készüléket. Azok a berendezések, amelyek több kiterjedt hálózathoz csatlakoznak, túlfeszültség szempontjából egyszersmind veszélyeztetettebbnek is tekinthetők. (Kiterjedt hálózat alatt az erősáramú hálózaton túl elsősorban a telefon- és a kábelTV-hálózatot értjük – családi házak esetén más hálózattípus nem szokott előfordulni.)

Költség és kockázat

A belső villámvédelemnél a költség-kockázat arány a meghatározó. A hivatalos szabvány öt csoportba sorolja az épületeket a veszélyeztetettség mértéke alapján.

1. Másodlagos hatásokkal szemben érzéketlen épület (belső terében a túlfeszültség nem okoz károsodást, mert ott semmilyen villamos berendezés nincs).
2. Belső kisülés miatt helyileg keletkező veszély (kisebb sérülés történhet, de annak tovaterjedésével nem kell számolni).
3. Mérsékelt veszély (a gazdasági kár értéke nem érheti el az elhárításához szükséges védelem költségeit).
4. Fokozott veszély (az egész épületre kiterjedő károk meghaladják a védelem költségeit, személyek kerülhetnek veszélybe).
5. Környezetre is kiterjedő veszély (fontos szolgáltatások, pl. biztonsági rendszerek, számítógép-hálózatok, távközlési, üzemirányító-távérzékelő rendszerek; ide tartoznak, a tűz- és robbanásveszélyes épületek).

A hálózatba bekötött, 10-15 ezer forintba kerülő védőberendezések segítségével lehet kiküszöbölni az elektromos berendezések villámkárait. Ezeket a védelmi zónák határán (csatlakozási pont, főelosztó) kell elhelyezni.

Költséges beruházás

Visszatartó erő, hogy a korszerű villámvédelem többe kerül, mint a hagyományos. Mégsem nehéz belátnunk, hogy ha értékesebb dolgokat kell védeni, akkor a védekezés is drágább. Ez elvi kérdés, nincs másképp az ajtózárak, a tűzvédelmi berendezések, de a biztosítás használatakor sem.

Szakemberek javasolják, hogy ha áramellátás-védelmi eszközöket vásárolunk (és azt nem a bolhapiacon tesszük vagy egy autentikus kínai szakboltban), akkor olyan terméket keressünk, amely UL, cUL, CSA tanúsítvánnyal rendelkezik. Ezeket a minősítéseket hiteles tesztlaboratórium adja ki.