Interneten fedeztek fel régészeti lelőhelyeket
Indiana Jones legközelebbi kalandjára egy számítógép előtt kerül sor, ha a hollywoodi forgatókönyvírók képzeletét is megragadja a régészeti kutatások háborúk sújtotta területeken alkalmazott új módszere.
David Thomas, a melbourne-i La Trobe Egyetem régészeti posztgraduális programjának hallgatója a Google Earth weboldal segítségével fedezett fel régészeti lelőhelyeket Afganisztán egyik nehezen megközelíthető részén. Thomas mintegy 450 potenciális lelőhelyet határozott meg Dél-Afganisztánban, Helmand és Kandahar tartományok határán.
A Google Earth felhasználását Thomas elmondása szerint a szükség kényszerítette ki, mivel az általa tervbe vett helyszíni terepmunkát biztonsági okok miatt nem végezhette el. Az 1979-es szovjet invázió óta az afganisztáni régészeti kutatómunkát nagyon megnehezítik a folyamatos harci cselekmények. Ezt a nehézséget segít kiküszöbölni a fiatal régész szerint a Google Earth. Thomas és kutatócsoportja egy 75×15 kilométeres területsávot vizsgált meg a dél-afganisztáni úgynevezett Regisztáni-sivatagban. A kutató elmondása szerint a Google Earth segítségével kilenc órát vett igénybe egy 17 négyzetkilométeres terület „átfésülése”. David Thomas fő kutatási területe a félnomád gurid törzs egykori birodalma, amely a 12. század végén a mai Kelet-Irántól az indiai Bengáli-öbölig terjedt.
Thomas a dublini régészeti világkongresszuson számolt be eredményeiről. Előadásában elmondta, hogy az átvizsgált területen 1800 “gyanús helyet” különített el, ebből 450 potenciális lelőhelyet ítélt nagy jelentőségűnek. Ami a felszínre hozható leleteket illeti, a kutató szerint katonai táborok, falvak, mecsetek, állattartó karámok, vízgyűjtő medencék, gátak és csatornák kerülhetnének elő a megjelölt területen. A Google Earth segítségével az ausztrál régész az eddiginél pontosabban meg tudta határozni a középkori Gaznavida Birodalom téli fővárosa, Buszt elhelyezkedését. A területen egyébként korábban 1949-1952 között folytak ásatások.
Thomas elmondása szerint elsősorban az afgán régészekre vár a virtuális feltárómunka átültetése a gyakorlatba. Az ausztrál kutatócsoport az internet segítségével kapott adatokat az Afgán Archeológiai Intézet rendelkezésére kívánja bocsátani. A kutató abban reménykedik, hogy a világ régésztársadalma a jövőben komolyabban veszi az internetes kutatást, különösen akkor, ha az elérhető képek felbontása növekszik. Az ausztrál régészek internetes kutatását a cambridge-i egyetem Cary Robertson Alapja támogatja.
D.F.
Kapcsolódó cikkünk:
Stresszelő hatású a nagyvárosi környezet
Egy új kutatás szerint a sűrűn beépített városi környezet, mint a felhőkarcolók közelsége növeli a stresszt és a szívveréseink számát.
A rövid orrú kutyák öröklött betegségei
A rövid orrú kutyák, például a francia és angol bulldogok rendkívül népszerűek, annak ellenére, hogy súlyos veleszületett betegségektől szenvednek.
A biológiailag lebomló PLA se környezetbarát
A PLA-t, vagyis a politejsav alapú műanyagot eddig ártalmatlannak vélték, azonban egy új kutatás ezzel ellentétes eredményre jutott.
Tömegmérés gravitációs lencsézéssel
Egy kutatócsoport egy kvazárt tartalmazó galaxis tömegét mérte meg gravitációs lencsehatás segítségével.
Emiatt esznek füvet a kutyák
Szinte minden kutyagazdi ismeri e szokásukat, a kutyák több mint 80 százaléka szokott rendszeresen legelni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
