Elkészültek a látványtervek a biológiai szennyvíztisztítóról
Budapest 790 ezer háztartásából naponta megközelítőleg 600 ezer köbméter szennyvíz kerül a Dunába, amelynek kevesebb, mint 50%-át képesek befogadni és megfelelően kezelni a szennyvíztisztító telepek. Az új beruházás 95 %-ra növeli a tisztított víz arányát!
Az Élő Duna Projekt lényege a biológiailag tisztított Duna víz és környezettudatos építkezés. Ennek része a Csepel-sziget északi részén épülő, 2010-től üzemelő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, valamint a hozzá kapcsolódó, elsősorban a szennyvíz elvezetéséhez szükséges további létesítmények, amelyek jelenleg épülnek, újulnak meg a főváros különböző pontjain. A jelentős volumenű, 65 százalékban Európai Uniós támogatással megvalósuló beruházásnak köszönhetően a folyóba visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a jelenlegi 50% alatti értékkel szemben 95%-ra emelkedhet két éven belül, hiszen az új rendszer a Budapesten egy nap alatt keletkező szennyvízmennyiség mintegy felét befogadja majd.
A központi szennyvíztisztító telep építésénél alkalmazott technológiai megoldás lehetővé teszi, hogy a telep teljes környezete zöldövezet maradhasson, úgy, hogy a lehető legkisebb területet foglalja el a rendelkezésre álló területből. Az üzem zárt rendszerű lesz, berendezései megfelelnek majd a zaj- és szag-emissziós normáknak.
2007 őszén elkészült a telep zöldfelület-rendezési terve, amely a telekhatáron belül eső területek parkosítására, valamint a technológiai egységek zöldtetős lefedésére vonatkozó elképzeléseket foglalja össze. A terv a 29 hektáros terület 63%-át nemcsak füvesített, de fás-bokros növénycsoportokkal beültetett területként képzeli el. A zöldfelület kialakításánál a tervezők elsődleges célja az ökológiai szempontok szem előtt tartása, esztétikus, hosszú távon felelősen és gazdaságosan fenntartható (részben önfenntartó) zöld terület kialakítása volt. Nem mindennapi, nagyszabású feladat ez a tervezők számára, hiszen ritkán van lehetőség ilyen nagyméretű „kert” létrehozására. A szennyvíztisztító parkosított területe kizárólag a létesítmény kertjeként üzemel majd, közhasználattól elzártva, kerítéssel határolva.
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telephez hasonló létesítmény működik Nizzában és Bécsben, azzal a különbséggel, hogy bár technológiájukban hasonlóak, a háztartások száma miatt egyik sem annyira nagy kapacitású, mint amekkora a budapesti telep lesz.
Látványterv 2
A szennyvízkezelési igény az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. Az ipar által kibocsátott szennyvizek mennyisége jelentősen csökkent – és a kötelező előkezelés bevezetését követően minősége is javult – a lakossági eredetű szennyvizekhez és a csapadékvizekhez képest.
A szennyvízkezelés megoldása a közszolgáltatások egyike ugyan, de a lakosság, az egyén is felelősséggel tartozik környezete fokozottabb igénybevételéért. Ezért az egyéni közterheket is vállalni kell.
Látványterv 3
Az Élő Duna projekt jelenleg Közép-Kelet-Európa legjelentősebb, 2010-ig megvalósuló környezetvédelmi beruházása, amely alapjaiban korszerűsíti a főváros szennyvíztisztítási rendszerét. Környezetvédelmi jelentősége mellett az egyik legkiemelkedőbb európai beruházásnak számít.
A központi szennyvíztisztító telep mellett a projekt keretében épülnek a budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna, a folyómeder alatti szennyvízátvezető csőpárok, egy árvízvédelmi gát, egy iszapkomposztáló üzem, egy bekötőút, továbbá a beruházáshoz tartozik három meglévő szivattyútelep (ferencvárosi, albertfalvai, valamint kelenföldi átemelő telepek) kapacitásbővítése is.
A teljes beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428, 7 millió euró, amelynek 65%-át az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20%-át a magyar állam, 15%-át pedig a főváros állja.
További információ: www.eloduna.hu
Látványterv 4