A legrégebbi dinoszaurusz-lábnyomok
Szenzációs leletre bukkantak a németországi Szász-Anhalt tartományban: egy mészkőfejtésen 250 millió éves dinoszaurusz-lábnyomok kövületei kerültek elő.
Ezek akár 15 millió évvel idősebbek lehetnek, mint az eddig ismert legrébebbi dinoszaurusz-maradványok. A nyomok valószínűleg a korai triász földtörténeti korszakból (251-249 millió évvel ezelőttről) származnak. Eddig a kutatók úgy vélték, hogy a dinoszauruszok a középső triászban, körülbelül 235 millió évvel ezelőtt váltak külön az archoszauruszoktól, attól a hüllőcsoporttól, amelybe a ma élő madárfajok és krokodilok ősei tartoztak. A most Bernburg község közelében felfedezett lábnyomok új megvilágításba helyezhetik az őshüllők evolúcióját.
Változnak a szelek a Jupiter nagy vörös foltjában
A Jupiter legfeltűnőbb és legismertebb légköri alakzata a nagy vörös folt, amelyről már tudjuk, hogy legalább 100 éve csökken a mérete.
Kihalt virágok újraalkotott illata
A Föld színéről rég kihalt virágok illatát mutatják be világszerte egy vándorkiállítás keretében.
A pókok már százmillió éve is gondos anyák voltak
Számos ma élő pók védelmezi a kicsinyeit, a petecsomótól kezdve a már kikelt apróságokig.
Szerves molekulákat vontak ki egy dinoszaurusz sejtmagjaiból
A molekulák maradványait porcsejtekből sikerült kimutatniuk a szakembereknek.
Tej segíthette a sztyeppék nomádjainak vándorlását
Az egyik első pásztorkodó népesség, a Jamnaja-kultúra tagjai jó 5000 éve kezdtek el terjeszkedni a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vidéki sztyeppékről kivándorolva.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
