A legrégebbi dinoszaurusz-lábnyomok
Szenzációs leletre bukkantak a németországi Szász-Anhalt tartományban: egy mészkőfejtésen 250 millió éves dinoszaurusz-lábnyomok kövületei kerültek elő.
Ezek akár 15 millió évvel idősebbek lehetnek, mint az eddig ismert legrébebbi dinoszaurusz-maradványok. A nyomok valószínűleg a korai triász földtörténeti korszakból (251-249 millió évvel ezelőttről) származnak. Eddig a kutatók úgy vélték, hogy a dinoszauruszok a középső triászban, körülbelül 235 millió évvel ezelőtt váltak külön az archoszauruszoktól, attól a hüllőcsoporttól, amelybe a ma élő madárfajok és krokodilok ősei tartoztak. A most Bernburg község közelében felfedezett lábnyomok új megvilágításba helyezhetik az őshüllők evolúcióját.
Jura időszaki őskrokodil a Jura-partról
A krokodilfélék valószínűleg már a triász végén kialakulhattak, a most megtalált csontok ebben jelentenek új adatokat.
Mamut után jöhet a dodó?
A dodó, a 17. század közepéig Mauritius szigetén élt óriásmadár a kihalás szimbóluma lett, a legújabb szenzáció szerint e fajt is szeretnék „feltámasztani”.
Hőhullámok és a városi fák
Egy új kutatás szerint a városok hőhullámainak halálos áldozatai számát harmadával csökkenthetik a fák.
Majomszerű állat élt a sarkvidéken 52 millió éve
A Kanadához tartozó, sarkvidéki Nunavut tartományban, az Ellesmere-szigeten bukkantak rá a kövületekre.
Almavirágzás és mesterséges intelligencia
Egy új fejlesztésű MI képes felismerni az alma fővirágát, ez pedig kulcsfontosságú lesz a mesterséges, gépi beporzásban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
