A legrégebbi dinoszaurusz-lábnyomok
Szenzációs leletre bukkantak a németországi Szász-Anhalt tartományban: egy mészkőfejtésen 250 millió éves dinoszaurusz-lábnyomok kövületei kerültek elő.
Ezek akár 15 millió évvel idősebbek lehetnek, mint az eddig ismert legrébebbi dinoszaurusz-maradványok. A nyomok valószínűleg a korai triász földtörténeti korszakból (251-249 millió évvel ezelőttről) származnak. Eddig a kutatók úgy vélték, hogy a dinoszauruszok a középső triászban, körülbelül 235 millió évvel ezelőtt váltak külön az archoszauruszoktól, attól a hüllőcsoporttól, amelybe a ma élő madárfajok és krokodilok ősei tartoztak. A most Bernburg község közelében felfedezett lábnyomok új megvilágításba helyezhetik az őshüllők evolúcióját.
Először szállt le földi űreszköz a Marson
1971. december 2-án a szovjet Marsz-3 űrszonda leszállóegysége sikeresen landolt a Marson, ez volt az első eset, hogy egy másik bolygón emberi eszköz tudott leszállni.
A melegedő sarkvidék miatt délebbre több hó jut majd
Eurázsia északi részére a késő őszi-kora téli időszakban több havazás juthat, ahogy a sarkvidék melegszik, és ahogy csökken a tengeri jégborítás.
Fogkő és étrend a mezőgazdálkodás kezdetén
Egy olasz kutatócsoport a vadászatról a mezőgazdaságra való áttérés idején élt elődeink fogkő-maradványait vizsgálta meg.
Új ásványokat fedeztek fel egy meteoritban
2020-ban Szomáliában találtak rá arra a mintegy 15 tonnás vasmeteoritra, amelyben kanadai kutatók legalább két új ásványra bukkantak.
Fiatal korában elpusztult pterodaktilusz
A pterodaktilusz a pteroszauruszok egyik neme volt, neve szárnyas ujjút jelent, nemrégiben egy új, 152 millió éves lelettel gazdagodott a nem.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
