A legrégebbi dinoszaurusz-lábnyomok
Szenzációs leletre bukkantak a németországi Szász-Anhalt tartományban: egy mészkőfejtésen 250 millió éves dinoszaurusz-lábnyomok kövületei kerültek elő.
Ezek akár 15 millió évvel idősebbek lehetnek, mint az eddig ismert legrébebbi dinoszaurusz-maradványok. A nyomok valószínűleg a korai triász földtörténeti korszakból (251-249 millió évvel ezelőttről) származnak. Eddig a kutatók úgy vélték, hogy a dinoszauruszok a középső triászban, körülbelül 235 millió évvel ezelőtt váltak külön az archoszauruszoktól, attól a hüllőcsoporttól, amelybe a ma élő madárfajok és krokodilok ősei tartoztak. A most Bernburg község közelében felfedezett lábnyomok új megvilágításba helyezhetik az őshüllők evolúcióját.
A lakosság is segíthet az új kullancsfajok felderítésében
A citizen science (civilek bevonása a tudományos kutatásba) módszer alkalmazásával új kutatási projektet indít.
Fél dekánál több só már sok!
Új ajánlásokat fogalmazott meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az élelmiszerek és italok sótartalmának csökkentésére. A szervezet napi 5 grammnál kevesebb sófogyasztást ajánl - tette közzé a hírt az MTI.
Nanotechnológia segíthet a bélrák gyógyításában
A gyógyszerek eljuttatásában lehetne szerepe a technológiának, így sokkal hatékonyabbá tehető a világ harmadik leggyakoribb és második leghalálosabb daganatos megbetegedésénél.
Sikeres volt a SpaceX tesztje
Úgy tűnik, végre a prototípus mellé szegődött a szerencse, a Starship SN15 ezúttal sikeresen és épségben landolt a teszt végén.
Tényleg 150 emberrel lehet közeli kapcsolatunk?
Robin Dunbar brit antropológus az 1990-es években az agy szerkezetéből kiindulva arra jutott, hogy egy ember kényelmesen nagyjából 150 közvetlen kapcsolatot képes fenntartani – ez az úgynevezett Dunbar-szám.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
