Új módszer a vastagbélrák korai felismerésére
Német kutatók olyan laboratóriumi eljárást dolgoztak ki, amellyel a daganatokra jellemző egyik speciális enzimet (tumor M2-piruvát kináz) lehet kimutatni. Így ha daganat van jelen valahol a belekben, azt a széklet magas enzimtartalma jelzi.
Magyarországon a vastagbélrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség, átlagosan 2 óránként hal meg valaki emiatt. A szomorú statisztika oka az, hogy a kórt többnyire már előrehaladott stádiumban fedezik fel, miután a daganat tünetmentesen növekszik éveken keresztül.
Korábban székLetteszt segítségével történő béldaganatszűrésre csak a székletben lévő vér vizsgálata állt rendelkezésre. Az enzimes béldaganatszűrés (ScheBo Tumor M2-PK Székletteszt) által lényeges előrelépés történt a tünetmentes béldaganatok korai felfedezése területén. Az új módszer értékét az adja, hogy a nem vérző daganatokat is jelzi, ezért érzékenysége kiemelkedő, 85 %-os.
Az enzimes béldaganatszűrést először Németországban alkalmazták 2004-ben. Magyarországon ebben az évben vált elérhetővé. A társadalombiztosítás azonban nem finanszírozza, díja 9800 forint.
Új megvilágításba került a szőlő kultúrevolúciója
A szőlőszemek ízére, a bogyók héjának színére és a muskotályos ízre irányuló emberi szelekcióba egyaránt betekintést adott az, a világot átívelő új genomikai elemzés, melyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több kutatója is részt vett.
Egy marsi meteorit összetétele
A TTK kutatójának részvételével szerves anyagok sokszínű jelenlétét mutatták ki egy Földre hullott marsi eredetű meteoritban.
Inváziós poloskák gyérítése hőcsapdával
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki.
Tájsebek kijavítása gyeprekonstrukcióval
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták a gyeprekonstrukció alkalmasságát az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
