A vaskezű birodalomalapító kínai császár

Kína első császárát elsősorban a cseréphadseregről ismeri a világ. Életét a National Geographic Channel is bemutatja, a budapesti Ázsia Centerben pedig látható az agyagkatonák másolata.
Qin Shi Huang Di-nek (Csin Si Huang-ti, élt Kr. e. 259 – 210) Kr. e. 247 és 210 között uralkodott . Szinte minden, amit Qinről tudunk, a halála után száz évvel írt krónikából származik. Szerzője, bizonyos Sima Qian (Szíma Csien) leírja, hogyan építette meg több tízezer ember kínkeservesen a császár hatalmas mauzóleumát, egy földalatti palotát, amelyet egy agyaghadsereg őriz.
A császár időszámításunk előtt 259-ben született egy Qin nevű kis fejedelemség hercegeként. Később kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy ő-e a trón jogos örököse. Édesanyja egykor a fejedelemség legfőbb miniszterének ágyasa volt, és lehetséges, hogy még ekkor is tartott a viszonyuk, így a herceg talán az ő gyermekük, vagyis nem uralkodói vér folyt az ereiben.
A fiú tizenhárom évesen foglalja el Qin fejedelemség trónját, majd elhatározza, hogy korábban soha nem látott dicsőségre vezeti hazáját, és Kínát egyetlen zászló alatt egyesíti. Hatékony adózási rendszert léptet hatályba, támogatja a kézművesipart és a kereskedelmet, ezzel felvirágoztatja fejedelemségét. Egyúttal megteremti a háborúzáshoz szükséges gazdasági alapokat is.
Időszámításunk előtt 230-ban, az uralkodó 29. életévében Qin hadserege felkészült a háborúra. Az időzítés tökéletes. Az évszázadok során a többi fejedelemséget nagyon megviselte az egymással folytatott csatározás. Hadseregeik ekkorra kimerültek, veszteségeik hatalmasak voltak, népeik pedig békére vágytak. Az uralkodó mindazonáltal semmit nem bízott a véletlenre. Katonai erővel győzedelmeskedett a többi fejedelemség fölött. Sima Qian krónikája szerint azonban kortársai mégis alig illették dicsérő szavakkal a császárt. Úgy jellemezték, hogy „szíve akár a tigrisé” és „gondolkodás nélkül felfal másokat”. A főminiszter, Li Si (Li Sze) javaslatára elrendelte, hogy – bizonyos gyakorlati hasznú, vagyis jóslással, orvoslással vagy földműveléssel foglalkozó, illetve a császári könyvtár tulajdonában lévő – könyveken kívül égessenek el minden könyvet a birodalomban. Később a tiltakozó konfuciánus tudósokat élve elásatta a főváros, Xianyang (Hszienjang) piacterén.
Kr. e. 221-ben az összes kínai fejedelemséget egyesítette. Ekkor felvette a császár (huang-ti) címet, és Qin Shi Huangdi (Csin Első Császára) néven uralkodott. Hatalma megszilárdítása érdekében intézményesítenie kellett az egységet. Az egyik módszer, amit alkalmazott, a tömeg- és hosszmértékek egységesítése. A 32 kilogrammos bronz súly lett a birodalom egész területén a hivatalos mértékegység. A pénzreform volt a következő lépés: ettől kezdve a kerek rézpénz volt az egyetlen hivatalos fizetőeszköz. A különálló fejedelemségek már régóta falakkal védelmezték határaikat, Qin császára ezeket kiterjesztve megalkotta a világ legnagyobb összefüggő védelmi vonalát, a Nagy Falat. A kétezer éves építmény romjai ma is állnak. A hatalmas tornyok és erődfalak főként kőtömbökkel határolt, döngölt földből épültek.
Az időszámításunk előtt 225-ben rendezett római népszámláláskor 800 ezer főnyi katonaságot számláltak össze, amelyet fel lehetett használni a birodalom védelmére. Qin uralkodójának azonban több mint egymilliós sereg állt a rendelkezésére.
Ennek a diadalmas katonaságnak állít emléket az agyaghadsereg. Az első három sort az íjászok alkotják. Őket követik a szekerek, ezek a kerekes hadijárművek, melyek mindegyikét négy csataló húzta. Ezekből irányították csapataikat a tisztek. Utánuk sorakozik fel a gyalogság, négyes sorokban. Minden szekeret különleges egységek fognak közre, melynek katonái hat méter hosszú lándzsát hordanak. Közelharc esetén ők védték meg a harci szekereket az ellenségtől. A császár arzenáljában azonban a nyílpuska volt a leghatékonyabb fegyver. 800 méteres hatótávolsága révén kézitusa nélkül is hatalmas pusztítást lehetett vele véghez vinni az ellenség soraiban.
Kr. e. 210-ben egy körutazáson a császár váratlanull ehunyt. Halála után 700 ezer rabszolga és kézműves segítségével elkészítették hadseregének élethű másolatát, ami a császár hatalmas sírját vigyázza. Erőszakkal létrehozott birodalma néhány éven belül, Kr. e. 206-ban összeomlott. Az agyaghadsereg révén azonban valóra vált a császár legfőbb vágya.
Elérte a halhatatlanságot.
A National Geographic Channel október21-én 18.00-kor A legendás kínai császár című dokumentumfilmmel emlékezik meg az uralkodóról.