A Gilf Kebir, ahová az elrabolt turisták tartottak
Almásy László 1933-ban felfedezte a délnyugat-egyiptomi Gilf Kebir térség egyik sziklájának oldalán az „úszók barlangját”, ahová a napokban elrabolt 11 külföldi kalandturista és nyolc egyiptomi kísérőjük tartott.
A Gilf Kebir hatalmas mészkő- és homokkő fennsík, amely körülbelül akkora, mint Svájc területe. Egyiptom többi részétől kiterjedt homokdűnetenger választja el, amelyet vádik, kiszáradt folyómedrek szabdalnak, a fekete sziklafalak előtt „hullámzó” homokdűnék látványos tájképei az utóbbi időben mind több kalandturistát vonzanak.
A vádikat számos barlang szegélyezi, amelyek falait tízezeréves, kőkorszaki barlangképek díszítik. A sziklafalakat oroszlánok, gazellák, zsiráfok, rájuk vadászó emberek ábrázolásai, továbbá emberi kezek rajzai borítják. A turistákat kalauzoló vezetők még manapság is beszámolnak új felfedezésekről.
Almásy László az 1930-as években több expedíciót vezetett az afrikai földrész különböző sivatagos területeire, ezek egyikén bukkant a Kairótól 885 kilométerre lévő, igen nehezen megközelíthető Gilf Kebir térségében a kőkorszaki rajzokkal díszített barlangra. E lelőhelyek egyike az „úszók barlangja”, amely azért kapta ezt a nevet, mert az ott megörökített alakok úszni látszanak – azt a feltevést erősítve, hogy néhány ezer évvel ezelőtt a mai sivatagos táj gazdag volt vízben, folyókban és tavakban.
A Gilf Kebir több száz kilométerre fekszik a turisták megszokott útvonalaitól, közel a líbiai és a szudáni határhoz. Ebben a térségben jobbára nomád törzsek mozognak, amelyek Líbiából, Szudánból és még Csádból is belépnek az egyiptomi területre, nem egyszer csempészettel, újabban emberrablással is foglalkoznak. A térség Szudán Darfur tartományával határos, ahol hosszú ideje etnikai konfliktus dúl, és ahol számos fegyveres banda is működik. Az ide látogató kalandturistákat azonban a közelben zajló konfliktusok és más veszélyek sem riasztják vissza, tavaly mintegy ezer külföldi vett részt a két hétig is tartó, költséges és kockázatos túrákon, csakhogy láthassa a holdbéli tájra emlékeztető sivatagot és az őskori művészet alkotásait. A turistáknak a katonai hatóságoktól kell engedélyt szerezniük az expedícióhoz, csoportjaikat kötelezően biztonsági őrnek is kísérnie kell. A sivatagi terepjárókon lebonyolított túrák oda-vissza legalább 12 napot vesznek igénybe.
Kapcsolódó cikkünk: Almásy László, a „homok atyja”
A kisebb sörös pohár kisebb fogyasztáshoz vezet
Az alkohol káros hatásait talán nem kell külön hangsúlyozni, így a fogyasztás mindennemű csökkentése jó hír egészségügyi szempontból is.
Önkénteseket keresnek Krausz Ferenc kutatási programjába
A H4H Programba már tízezer ember jelentkezett, de további alanyokra van szükség.
Egyre nő a rövidlátó gyerekek száma
A számok évtizedek óta emelkednek, 2050-re több mint 740 millió rövidlátó gyerek és kamasz lesz a világon.
Így keletkezik a sztatikus elektromosság
Több mint két és félezer éves rejtély megoldását találták meg, kiderült, miként is jön létre a tárgyak összedörzsölése hatására a sztatikus elektromosság.
Így csökkenthetjük az ülő életmód káros hatásait
Életünk igen jelentős részét székhez kötve töltjük, ez pedig rendkívül egészségtelen, és sok betegséghez hozzájárul.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
