Kilencezer éves csontokban találtak rá a tuberkulózisra
Izraeli partok mentén elsüllyedt, kilencezer éves csontokban fedezték fel kutatók a TBC nyomait, ami bizonyítja, hogy a betegség legalább háromezer évvel idősebb, mint eddig feltételezték.
A leletből meghatározhatják, hogyan alakult át a tuberkolózis az évezredek során, ami jövőbeli hatékonyabb kezeléséhez is támpontot adhat. A TBC-baktérium (Mycobacterium tuberculosis) által okozott fertőző betegség elsősorban a tüdőt támadja meg. Világszerte évente 9, 2 millió embert fertőz meg és 1, 7 milliót pusztít el. Az antibiotikumokkal szemben ellenálló törzsek terjedése egyre nehezebbé teszi a kór gyógyítását.
Izraeli kutatók úgy vélik, hogy egy anya és csecsemője csontjaira találtak rá Haifa mellett a tengerfenéken. DNS-elemzés és a csontokon lévő jellegzetes, tuberkulózistól származó elváltozások bizonyítják, hogy a 9000 éves, mára elsüllyedt neolitikus falu két lakóját a tuberkolózis baktériuma fertőzte meg.
, , A törzs, amelyet találtunk, azonos egyes baktériumokkal, melyek ma keringenek és fertőzik az embereket” – közölte a kutatócsoport egyik tagja. Megdőltek azok az elképzelések is, amelyek szerint a baktérium őse fertőzött tehéntej útján került eredetileg az emberi szervezetbe, és ezután mutálódott, ugyanis Kr. e. 7000 körül még nem volt a szarvasmarha háziasítva.
Az eddig legrébbinek tartott TBC baktériumtörzset a Kr. e. 3000 körüli időből származó egyiptomi maradványokban találták.
A tbc-re jellemző tipikus csontelváltozások a gerincen és a nagy terhelésnek kitett ízületekben jelennek meg. Leggyakoribb a csípőízület tuberkulózisa (illusztráció) .
Kapcsolódó cikkek:
Egy kilogramm baktérium van a beleinkben
Feltérképezték a legegyszerűbb baktériumot
Új megvilágításba került a szőlő kultúrevolúciója
A szőlőszemek ízére, a bogyók héjának színére és a muskotályos ízre irányuló emberi szelekcióba egyaránt betekintést adott az, a világot átívelő új genomikai elemzés, melyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több kutatója is részt vett.
Egy marsi meteorit összetétele
A TTK kutatójának részvételével szerves anyagok sokszínű jelenlétét mutatták ki egy Földre hullott marsi eredetű meteoritban.
Inváziós poloskák gyérítése hőcsapdával
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki.
Tájsebek kijavítása gyeprekonstrukcióval
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták a gyeprekonstrukció alkalmasságát az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
