Új láncszem a hüllők és a madarak között
Galamb méretű őshüllő megkövesedett maradványaira bukkantak a Kínai Tudományos Akadémia paleontológusai. A lelet azért számít különlegességnek, mert segítségével fény derülhet a hüllők madárrá alakulása kezdeti szakaszának bizonyos részleteire.
Az alig galambnyi méretű őshüllő a jura időszak második felében, mintegy 168–152 millió évvel ezelőtt élt. Feltehetően lopott tojásokkal táplálkozott. Madárjellegzetessége a teste hátsó részén található két pár hosszú toll, amely a kutatók szerint párzásra csábító dísz lehetett. Ez az állat még röpképtelen volt, azonban – főleg annak fényében, hogy számos repülő őshüllő létezett – nem is ez a tulajdonság az, ami a madarakkal való szoros rokonságot mutatja. A toll megjelenése a döntő mérföldkő. Éppen emiatt tekintik a németországi Solenhofen környékén megtalált, kb. 150 millió évvel ezelőtt élt – már valószínűleg repülni tudó – archeopteryxet az első valódi madárnak.
A leletet megtaláló Xu Xing és kollégái az ősállatot „tollmutatás” görög szóról, illetve idén tavasszal, fiatalon elhunyt kollégájuk, Hu Yaoming neve nyomán Epidexiptryx hui-ra keresztelték
A szenzációs felfedezést a világ egyik legtekintélyesebb természettudományos szakfolyóirata, a brit Nature hasábjain tették közzé.
Veszekedő kozmikus testvéreket fotózott a Hubble
Az űrteleszkóp felvételén galaxisok összeolvadása látható.
A bélflóra összetétele és a pszichés megbetegedések
Idegrendszeri és mentális betegségek okainak vizsgálatát segíti egy új magyar orvostechnológiai fejlesztés.
Hatékonyabban dolgoznak a poszméhek koffein hatására
Koffeint számos növény termel, nem egynek a nektárjában is megtalálható.
Ipari hulladékból nyersanyag
A gipsz az építőipar számára nélkülözhetetlen kötőanyag, azonban ezt is természetes formában bányászott kőzetből állítják elő.
66 millió éve nyerő volt tyúkeszűnek lenni
Ha ma valakire azt mondják, tyúkeszű, az erősen negatív, 66 millió évvel ezelőtt viszont ez lehetett a túlélés záloga.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
