Új láncszem a hüllők és a madarak között
Galamb méretű őshüllő megkövesedett maradványaira bukkantak a Kínai Tudományos Akadémia paleontológusai. A lelet azért számít különlegességnek, mert segítségével fény derülhet a hüllők madárrá alakulása kezdeti szakaszának bizonyos részleteire.
Az alig galambnyi méretű őshüllő a jura időszak második felében, mintegy 168–152 millió évvel ezelőtt élt. Feltehetően lopott tojásokkal táplálkozott. Madárjellegzetessége a teste hátsó részén található két pár hosszú toll, amely a kutatók szerint párzásra csábító dísz lehetett. Ez az állat még röpképtelen volt, azonban – főleg annak fényében, hogy számos repülő őshüllő létezett – nem is ez a tulajdonság az, ami a madarakkal való szoros rokonságot mutatja. A toll megjelenése a döntő mérföldkő. Éppen emiatt tekintik a németországi Solenhofen környékén megtalált, kb. 150 millió évvel ezelőtt élt – már valószínűleg repülni tudó – archeopteryxet az első valódi madárnak.
A leletet megtaláló Xu Xing és kollégái az ősállatot „tollmutatás” görög szóról, illetve idén tavasszal, fiatalon elhunyt kollégájuk, Hu Yaoming neve nyomán Epidexiptryx hui-ra keresztelték
A szenzációs felfedezést a világ egyik legtekintélyesebb természettudományos szakfolyóirata, a brit Nature hasábjain tették közzé.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
