Új láncszem a hüllők és a madarak között

Galamb méretű őshüllő megkövesedett maradványaira bukkantak a Kínai Tudományos Akadémia paleontológusai. A lelet azért számít különlegességnek, mert segítségével fény derülhet a hüllők madárrá alakulása kezdeti szakaszának bizonyos részleteire.
Az alig galambnyi méretű őshüllő a jura időszak második felében, mintegy 168–152 millió évvel ezelőtt élt. Feltehetően lopott tojásokkal táplálkozott. Madárjellegzetessége a teste hátsó részén található két pár hosszú toll, amely a kutatók szerint párzásra csábító dísz lehetett. Ez az állat még röpképtelen volt, azonban – főleg annak fényében, hogy számos repülő őshüllő létezett – nem is ez a tulajdonság az, ami a madarakkal való szoros rokonságot mutatja. A toll megjelenése a döntő mérföldkő. Éppen emiatt tekintik a németországi Solenhofen környékén megtalált, kb. 150 millió évvel ezelőtt élt – már valószínűleg repülni tudó – archeopteryxet az első valódi madárnak.
A leletet megtaláló Xu Xing és kollégái az ősállatot „tollmutatás” görög szóról, illetve idén tavasszal, fiatalon elhunyt kollégájuk, Hu Yaoming neve nyomán Epidexiptryx hui-ra keresztelték
A szenzációs felfedezést a világ egyik legtekintélyesebb természettudományos szakfolyóirata, a brit Nature hasábjain tették közzé.