Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Tudomány

Visszatérő szökőárak

2008.11.03.Admin
National Geographic Magyarország

A 2004-es hatalmas szökőár nem volt egyedi esemény az Indiai-óceán medencéjében. A történelem folyamán már többször is hasonló erősségű cunami pusztított végig a területen. A legújabb kutatások szerint előfordulásuk adott időközönként ismétlődést mutat.

Majdnem négy éve már, hogy Karácsony másnapján egy gyilkos szökőár söpört végig az Indiai-óceán partvidékén. Pusztítása mindenkit megdöbbentett, hiszen közel 230 000 ember halt meg, vagy tűnt el Sri Lanka, India, Thaiföld, a Maldív-szigetek, illetve Indonézia területén. A legnagyobb veszteséget az indonéziai Aceh tartományban okozta, ahol a természeti csapás több mint 170 000 áldozatot követelt.

A cunamit követően számos kutatás indult, hogy fényt derítsen a kiváltó okokra, és az összefüggések alaposabb megvizsgálásával hozzájárulhasson a pontosabb előrejelzési rendszer kiépítéséhez. Napjainkra ez a figyelőrendszer – amely kiterjed az Indiai- és a Csendes-óceán medencéjére is – nagyrészt elkészült, illetve átadás előtt áll. Ugyanakkor az óriás cunami kutatása még további meglepetéseket tartogathat. Ezek közé tartozik két nemzetközi kutatócsoport bejelentése, mely szerint a gyilkos szökőárak a történelem folyamán többször is pusztítottak a területen. Ráadásul jelentkezésük mintha periodikusan ismétlődne. Eredményeik a Nature folyóiratban láttak napvilágot.

Árulkodó üledékrétegek
A 2004-es szökőár hatalmas mennyiségű üledéket szállított magával, amit a partvidéken és a szárazföld belsejében vastagon elterített. Hasonló üledékréteget hagyhattak maguk után a korábbi katasztrófák is. Ezek nyomába eredt két nemzetközi kutatócsoport is, amely a legutóbbi szökőár által leginkább sújtott területeket vizsgálta át. Az egyik, Kruawun Jankaew a thaiföldi Chulalongkorn Egyetem kutatója vezetésével közel 150 üledékmintát vizsgált át. Mintavétel helyéül a Thaiföld nyugati partjai előtt található Phra Thong szigetet választották, ahol 2004-ben 20 méter magas óriáshullám pusztított. A másik csoport Katrin Monecke, a Pittsburgh-i Egyetem kutatója vezetésével Indonézia, Szumátra-szigetén található Aceh tartományába utazott, ahol a szökőár legutóbb a 35 méter magasságot is elérte. Ők is több mint 100 helyről vettek üledékmintát. A mintavétel mindkét esetben olyan területeken történt, ahol a cunami hordalékából visszamaradt homokrétegek sértetlenül megmaradhattak, mivel nem pusztította le őket a folyóvízi erózió, a szél, vagy a mezőgazdasági tevékenység.

 Tájkép cunami után Thaiföldön

Tájkép cunami után Thaiföldön

A mintákban mindkét kutatócsoport talált több olyan üledékréteget, amely összetétele alapján szökőárhoz kapcsolható. Az üledék vastagságából és a szemcseméretből kiszámították a cunami erősségét. A hullámok magasságára pedig abból következtettek, hogy azok milyen messzire szállították az üledéket a szárazföld belsejébe. Végül az üledékrétegekben található szerves anyagokon végzett rádikarbonos kormeghatározással, kiszámították az üledékek keletkezésének idejét.

Ismétlődő szökőárak
A minták alapján arra lehet következtetni, hogy a legutóbbi szökőárhoz hasonló erejű katasztrófa történhetett 600-700 évvel ezelőtt is. A középkorban lejátszódó eseményről írásos dokumentumok nem maradtak fent, ellenben mindkét kutatócsoport mintáiban kimutatható volt. A következő olyan rétegnek kora, amely szintén szökőárhoz kapcsolható 1200-1400 évvel ezelőttire tehető. Nagyobb mélységekben hasonló üledékes homokrétegekre bukkantak, azonban ezek esetében már egyre nagyobbak a két helyszín közötti időbeli eltérések. A mintákból még beazonosítható egy közel 2000 évvel, illetve egy 2500-2800 évvel ezelőtt lejátszódott katasztrófa is, azonban ezek pontosítása további kutatást igényel.

Az időpontokat figyelve felvetődik annak lehetősége, hogy az Indiai-óceán vizsgált területén 600-700 éves időközönként pusztító szökőár söpör végig. Ugyan a statisztikák szerint az Indiai-óceán medencéjében bolygónk összes cunamijának csupán 5%-a játszódik le, mégis kisebb helyi szökőárak akár néhány évente is előfordulhatnak. Ezek közé tartozik az is, amely 2006. július 17-én 3 méter magas hullámokkal érte el Jáva szigetét és több mint száz halálos áldozatot követelt. Ennek kiváltó oka egy 7, 7-es erősségű földrengés volt.

 A szökőár Jáva szigetét (Indonézia) többször is meglátogatta

A szökőár Jáva szigetét (Indonézia) többször is meglátogatta

Ma már számítógépes modelleken vizsgálják a földfelszínt borító óceáni és szárazföldi kőzetlemezek mozgását, ezek sebességét, távolodásuk és közeledésük mértékét. Ugyanakkor a legmodernebb érzékelő műszerek birtokában sem tudjuk a pusztító földrengések kipattanását pontosan előrejelezni, melyek pusztító erősségű cunamikat idézhetnek elő. Így minden olyan információ, amely ezek előfordulásának a gyakoriságára utal, csökkentheti a bizonytalanságot és segítheti a megelőzést.

Ladányi László

Kapcsolódó cikkeink:
Szökőár pusztította el a mínoszi kultúrát
A tavalyi szökőár áldozatainak száma elérheti a 400 ezret

Hozzászólások

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Az észlelések számának csökkenése nem feltétlenül negatívum, hiszen a halászhajók kiszorulásának következménye is lehet.

Így változik a kutyák személyisége az életük során

Így változik a kutyák személyisége az életük során

A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben.

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

A mamutok és az óriáslajhárok mellett a kardfogú macskák a pleisztocén legismertebb állatai.

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Az eddigi tudományos ismeretek alapján az élelmiszerek és azok csomagolóanyagai nem játszanak szerepet a koronavírus terjedésében.

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Az észak-amerikai őslakosok a kontinens nyugati partvidékén egy hosszú szőrű kutyafajta bundáját nyírták úgy, ahogy másutt a juhokét.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket