Kitörölhetetlen emlékezet
A biciklizést nem lehet elfelejteni, tartja a köznyelv, és ez igaz is. Ennek oka az, hogy az agy a tanulás során létesített idegkapcsolatokat nem bontja szét, hanem csupán kiiktatja. Az emlékek nem vesznek el, csak gyakran nehéz őket előhívni.
Susanne Hofer, a németországi Max Planck Neurobiológiai Intézet kutatója és munkatársai azt szerették volna kideríteni, miért lényegesen könnyebb újra megtanulni valamit, ami egyszer már feledésbe merült, mint egy teljesen új tudást elsajátítani. A neurobiológusok ezért időnként lefedték pár felnőtt egér egyik szemét. Így képalkotó eljárások segítségével megvizsgálhatták, hogyan hat ez a rágcsálók agyának idegkapcsolataira. Már rövid idő elteltével új idegkapcsolatok alakultak ki az agy látásért felelős részében: az idegsejtek átálltak arra, hogy a megmaradt szem jeleit dolgozzák fel, az egér megtanult csupán erre a szemére hagyatkozni.
Miután az egerek újra használhatták mindkét szemüket, az idegsejtek újra átcsoportosultak, és alkalmazkodtak a kétszemes látáshoz. Az egyszemes verzióra való áttérést tehát teljesen meg lehetett fordítani, ezek szerint pedig a régi kapcsolatok nem tűntek el, csupán ideiglenesen kiiktatódtak.
A kutatók megismételték a kísérletet, és újra betakarták az egerek egyik szemét. Ezúttal sokkal gyorsabban alkalmazkodtak az idegsejtek az egyszemes látáshoz.
A vizsgálatok szerint az idegsejtek rugalmasan átcsoportosíthatók, a meghatározott kapcsolódási helyek pedig szükség szerint aktiválhatók illetve kiiktathatók. Mivel egy tapasztalatra később talán még szükség lehet, úgy tűnik, az agy úgymond tartalékba helyezi. Ez később megkönnyíti az újratanulást. A biciklisek valószíűleg ezért ülnek többéves kihagyást követően is biztosan a nyeregben.
Kapcsolódó cikkeink:
Hogy kerül az információ rövid távú memóriánkból a hosszú távúba?
Miért van szükség a felejtésre?
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
A trilobiták középső szeme
150 évnyi kutatást követően végre sikerült megtalálni a ma élő ízeltlábúakra is jellemző középső pontszemeiket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
