Stephen Hawking nyugdíjasként is tovább dolgozik

Az idő rövid története és más tudományos sikerkönyvek szerzője a cambridge-i matematika tanszék Lucas-professzori állásából (Lucasian Professor) vonul nyugállományba. Lucas-professzor volt Sir Isaac Newton is. Newton volt a második, Hawking pedig a 17. ebben a sorban. 1980-ban nevezték ki, nyugdíjazásának egyetlen oka, hogy januárban 67 éves lesz, és így eléri az állás betöltésének felső korhatárát.

Stephen William Hawking 23 évesen szerzett doktori fokozatot kozmológiából a Cambridge-i Egyetemen. 1974-ben nevezték ki a Royal Society (a brit tudományos akadémia) tagjává. Azonban súlyos betegséget (amiotrófiás laterális szklerózis) állapítottak meg nála, amely a mozgató idegpályák megállíthatatlan elsorvadásához vezet. A kórt Hawking 21 éves korában diagnosztizálták, röviddel első házassága előtt. (A professzor kétszer kötött házasságot, kétszer vált el, betegsége ellenére három gyermeket nemzett.) Akkoriban orvosai azt jósolták, hogy nem fog 2-3 évnél tovább élni. Ezt sikerült megcáfolnia, bár mozgáskorlátozottsága a betegség előrehaladásával egyre fokozódott. Ma már csak az ujjait tudja mozgatni és egy számítógép segítségével kommunikál. Tolókocsiján található számítógépét egy manuális eszközzel irányítja, de az fej- és szemmozdulatokkal is vezérelhető. A speciális billentyűzettel bevitt szöveget egy beszédszintetizátor alakítja hangos beszéddé.

A kanadai Ontario tartományban, Waterlooban működő Perimeter Elméleti Fizikai Kutatóintézet (Perimeter Institute for Theoretical Physics – PI) Hawking nyugdíjazásának hírére létrehozott egy státust, amelyet felajánlott a brit tudósnak. Hawking el is fogadta a felkérést a Distinguished Research Chair (Kiemelt Kutatások Tanszéke) vezetésére, ahol 2009 nyarán kezdi meg a munkát. , , A PI kutatásainak középpontjában a kvantumelmélet és a gravitáció áll. Ez a két téma nagyon fontos nekem, mert vizsgálatuk elvezethet az univerzum keletkezésének megértéséhez” – közölte Hawking professzor.

Hawking professzor második feleségével

Stephen Hawking legfőbb kutatási témája a relativitáselméletet összehangolása a kvantummechanikával. Teóriája szerint mind a tér, mind az idő véges, de semmilyen határuk vagy szélük nincs. Kutatásai , , melléktermékeként” azt a sokak számára kiábrándító tételt is felállította, hogy az időutazás nem lehetséges. A tudós egy másik téren is lelohasztotta a kedélyeket, amikor 2005-ben visszavonta elméletét a fekete lyukakról (a mindent magukba szippantó, még saját fényüket is elnyelő, fűtőanyagukat teljesen elégető és ezért összeomló csillagokról) és leszögezte: az ezekben eltűnő anyag nem kerül át párhuzamos univerzumokba.

Hawking nevét leginkább Az idő rövid története (The Brief History of Time) című könyve révén ismeri a világ. Az először 1988-ban megjelent kötetet több mint negyven nyelvre fordították le és világszerte harmincmillió példány kelt el belőle. 1999 végén a BBC közvélemény-kutatása során ő lett az egyetlen élő ember, akit Nagy-Britanniában beszavaztak az elmúlt évezred tíz legjelentősebb gondolkodója közé (hatodik helyen, Charles Darwin és Immanuel Kant között). 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban (Universum in a Nutshell) című munkája, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi faj nem éli túl a következő ezer évet, ha nem terjeszkedik a világűrben.

Kapcsolódó cikkeink:
Hawking: van visszaút a fekete lyukból
Stephen Hawking: Hódítsuk meg a világűrt!