Előkerült a világ legősibb rovarlenyomata
A 312 millió éves kövület a szitakötők egyik ősi rokonának lenyomatát őrizte meg, szokatlan részletességgel.
Az USA Massachusetts államában rábukkantak az eddigi legrégebbi rovarlenyomatra. A nyomokat egy ősi, 7, 6 cm hosszú szitakötőféle állat hagyta maga után, amikor az akkori sáros talajból megpróbált kiszabadulni. Mindez 312 millió évvel ezelőtt, a karbon időszakban történt, amikor egyébként a kétéltűek és az ősi ízeltlábúak uralták a szárazföldeket. A leletet egy geológia szakos egyetemi hallgató találta meg, kétéltűnyomokat keresve, amikor egy felszínre bukkanó szikladarab kettétört a keze között. A fosszília alapján az állat testfelépítése a szitakötőkéhez hasonlít leginkább, de nem szitakötő, hanem azok közeli rokona – nyilatkozta a megtaláló egyetemista, Richard Knecht.
A lenyomatban a rovar tora, potroha valamint mind a hat lába megőrződött, két héttel ezelőtt pedig minden valószínűség szerint ugyanehhez a példányhoz tartozó szárnylenyomat került elő. Az ősmaradvány különlegessége tehát nem csak a kora miatt jelentős, hanem részletgazdagsága miatt is. Ritka ugyanis repülő rovaroktól, hogy ilyen mély nyomokat hagyjanak a talajon. A legtöbb rovarkövületben csak bizonyos testrészek látszódnak, leginkább olyanok, amelyeket az őket elejtő ragadozók meghagynak. Jake Brenner, a Tufts Egyetem paleontológusa szerint ilyen részletességű rovarlenyomat még nem került elő az időszakból.
Kapcsolódó cikk:
Minden idők legősibb állatlábnyomát találták meg Nevadában
Lassan helyreáll a Betelgeuse
2,5 évvel ezelőtt a Betelgeuse óriáscsillag láthatóan elhalványodott, a fényvesztés okára több elmélet is született, amelyekről mi is beszámoltunk, most új eredmények
Puha talppárnáknak köszönhetjük a hatalmas szauropodákat
A gigantikus méretű dinoszauruszok kifejlődését az tette lehetővé, hogy lábuk egy speciális, puha támasztékkal rendelkezett.
Csillagközi objektumok kutatása
Az elmúlt években két, közelünkben elszáguldó égitestről is kiderült, a Naprendszeren kívülről érkezett, s egy meteorit esetében a pályaadatok hasonló eredményt adtak.
Az anyák megmentője, aki felismerte a kézmosás fontosságát
Egy magyar orvos 1847-ben a bécsi I. számú szülészeti klinikán felismerte a kézmosás fontosságát, ám ezt európai kollégái sokáig elutasították.
Különös hangon szólnak a gondozókhoz az állatkerti gorillák
Sukari, az Atlantai Állatkert gorillája sokféle hangot kiad, köztük egy olyat is, amely a gondozók figyelmének felkeltését szolgálja.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
