Előkerült a világ legősibb rovarlenyomata
A 312 millió éves kövület a szitakötők egyik ősi rokonának lenyomatát őrizte meg, szokatlan részletességgel.
Az USA Massachusetts államában rábukkantak az eddigi legrégebbi rovarlenyomatra. A nyomokat egy ősi, 7, 6 cm hosszú szitakötőféle állat hagyta maga után, amikor az akkori sáros talajból megpróbált kiszabadulni. Mindez 312 millió évvel ezelőtt, a karbon időszakban történt, amikor egyébként a kétéltűek és az ősi ízeltlábúak uralták a szárazföldeket. A leletet egy geológia szakos egyetemi hallgató találta meg, kétéltűnyomokat keresve, amikor egy felszínre bukkanó szikladarab kettétört a keze között. A fosszília alapján az állat testfelépítése a szitakötőkéhez hasonlít leginkább, de nem szitakötő, hanem azok közeli rokona – nyilatkozta a megtaláló egyetemista, Richard Knecht.
A lenyomatban a rovar tora, potroha valamint mind a hat lába megőrződött, két héttel ezelőtt pedig minden valószínűség szerint ugyanehhez a példányhoz tartozó szárnylenyomat került elő. Az ősmaradvány különlegessége tehát nem csak a kora miatt jelentős, hanem részletgazdagsága miatt is. Ritka ugyanis repülő rovaroktól, hogy ilyen mély nyomokat hagyjanak a talajon. A legtöbb rovarkövületben csak bizonyos testrészek látszódnak, leginkább olyanok, amelyeket az őket elejtő ragadozók meghagynak. Jake Brenner, a Tufts Egyetem paleontológusa szerint ilyen részletességű rovarlenyomat még nem került elő az időszakból.
Kapcsolódó cikk:
Minden idők legősibb állatlábnyomát találták meg Nevadában
Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt
Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.
Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére
Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.
Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?
A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.
Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására
Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.
A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét
Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
