Irigy kutya!

Egy új tanulmány bizonyítékot talált arra, hogy a kutyák is éreznek irigységet, bár ez az érzelem náluk kevésbé határozott, mint nálunk embereknél, illetve a főemlősöknél.
Az irigység jól ismert érzelem az embereknél, és tanulmányok sora tanúsítja, hogy legközelebbi rokonaink, köztük a csimpánzok (Pan troglodytes) és a csuklyásmajmok (Cebus apella) is éreznek irigységet, ha úgy érzik nem egyformán jutalmazták teljesítményüket. A csimpánz például előbb-utóbb megtagadja egy feladat végrehajtását, ha a társa ízletesebb jutalomfalatot kap ugyanannak a feladatnak az elvégzéséért.
A kutatók úgy gondolják, hogy az irigység kulcsszerepet tölt be az együttműködés evolúciójában. Ha valamely egyed visszautasítja a kisebb jutalmat, ez a viselkedés növeli relatív rátermettségét azokkal az egyedekkel szemben, amelyek egyszerűen elfogadják, amit kapnak – állítják a tudósok.
Pacsit csak jutalomért
Friederike Range, a Bécsi Egyetem kutatónője munkatársaival arra volt kíváncsi, hogy a főemlősökön kívül más állatok is mutatnak-e irigységet. Kísérleti alanyul a kutyát választották, hiszen annak ősei együttműködve vadásznak és nevelik fel kölykeiket, illetve a házikutya is együttműködik az emberekkel.
A kísérletekhez Range és csoportja párokba állította a kutyákat, majd mindegyiket egy feladat végrehajtására utasította. Jelen esetben pacsit kellett adni a kísérletet végzőknek, hogy jutalmat kapjanak. Kaphattak „értékes” (kolbászt) és „gyenge” jutalmat (barna kenyeret).
A kutya is lehet irigy
A pacsiadást különféle jutalmazási kombinációkkal ismételgették a párokkal: mindkét kutya barna kenyeret kapott; egyik barna kenyeret kapott, másik kolbászt; egyik barna kenyeret kapott, másiknak nem adtak semmit, illetve mindkét kutya barna kenyeret kapott, de az egyiknek nem kellett ezért pacsit adnia.
Amikor a párjuk jutalmul barna kenyeret kapott, de ők nem kaptak semmit, akkor a kutyák sokkal hamarabb abbahagyták a pacsiadást, mint bármely más jutalmazási helyzetben. Sokkal izgatottabbakká váltak, vakaróztak, ásítoztak, nyalogatták a szájukat és igyekeztek nem nézni a jobban jutalmazott partnerre. Ahhoz képest is sokkal hamarabb tagadták meg az engedelmességet, mint amikor egyedül voltak és nem kaptak jutalomfalatot.
A főemlősök irigyebbek, mint a kutyák
A kísérlet eredményeit a kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Sciences) tették közzé. A szerzők leírják: nem főemlősöknél is megfigyelhető, hogy érzékenyen reagálnak az egyenlőtlen jutalmazásra, bár a főemlősökkel ellentétben a kutyák sosem utasították vissza az ennivalót. Ez pedig majmoknál gyakran megfigyelhető, ha úgy érzik igazságtalanság történt velük.
A majmok azért irigyebbek
A kísérletek hozzájárulnak, hogy megtudjuk, milyen régen fejlődött ki az evolúció folyamán az irigység érzelme. Fölvetik viszont azt a kérdést, vajon ez az érzelem csak a főemlősöknél és a háziasított állatoknál van jelen, amelyek emberekkel dolgoznak együtt, vagy más társas állatoknál is előfordul. Range véleménye szerint valószínűleg más együttműködő fajoknál is jelen van az irigység, de ez még bizonyításra szorul.