A ritka rózsaszín leguán még Darwint is „kicselezte”
A Galapagos-szigetek a mai napig tartogat meglepetést a természettudósoknak. Darwin ottjárta után több mint száz évvel, 1986-ban fedezték föl a rózsaszín leguánt, de egészen mostanáig nem szenteltek neki túlzott figyelmet.
A Galápagos-szigetek Dél-Amerika nyugati partjától majdnem 1000 kilométerre helyezkednek el a Csendes-óceánban. Itt az állatfajok evolúciója teljesen függetlenül zajlott a kontinentális szárazföldi élőlényekétől, ezért is alakulhattak ki olyan furcsa lények, mint az óriásteknősök vagy a trópusi pingvinek. A Galápagos-szigetek egyik vulkánja közelében élő rózsaszín leguánfaj azonban egészen a közelmúltig elkerülte a kutatók figyelmét.
Nem meglepő, hogy Darwin figyelmét elkerülte ez az állat, mivel ő csak öt hetet töltött a Galápagos-szigeteken, és nem kereste föl az Isabela-szigeten fekvő Wolf-vulkánt, amely jelenlegi tudásunk szerint az egyetlen hely a szigetcsoporton, ahol a rózsaszín alak előfordul, nyilatkozta Gabriele Gentile, a római Tor Vergata Egyetem biológusa, a jelenlegi expedíció vezető kutatója. Sokkal meglepőbb, hogy a Wolf-vulkánt a múlt században fölkereső számos más tudós sem vette észre ezt a különleges leguánt.
A rózsaszín leguán több mint 1 méter hosszú. Csupán 1986-ban, Darwin látogatása után több mint 100 évvel fedezték fel létezését a vadőrök, de egészen mostanáig még ezután sem szenteltek különös figyelmet a bizarr hüllőnek.
„Mi vagyunk az elsők, akik leírjuk ennek az alaknak a létezését, és mi ismertük fel, hogy egy új fajról van szó” – jelentette ki Gentile, aki az Amerikai Tudományos Akadémia patinás folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben részletezte kutatási eredményeit.
Gentile és munkatársai 36 rózsaszín leguánból vettek vérmintát, majd elemezték a hüllők DNS-ét. Kiderült, hogy a rózsaszín leguánok génállományának szekvenciája jelentősen különbözik a szigeten élő sárga szárazföldi leguánokétól (Conolophus pallidus és Conolophus subcristatus). A genetikai vizsgálatok eredménye azt sugallja, hogy a rózsaszín leguánok nagyjából 5, 7 millió éve különültek el a sárgáktól.
„Ez az esemény az egyik legrégebbi a Galápagos-szigeteken zajló fajképződések között” – nyilatkozta Gentile. „Úgy gondoljuk, hogy a Darwin-pintyek később differenciálódtak, mint amikor a rózsaszín és a sárga leguánvonal elvált egymástól.”
A kutatók úgy vélik, hogy a leguánfajok képesek életképes utódokat létrehozva párzani egymással, noha feltételezik, hogy a rózsaszín és a sárga példányok egymás közti szaporodása ritka. Mindössze egyetlen olyan sárga leguánt találtak, amelynek genetikai anyaga rózsaszín nagyszülőre utalt.
Kapcsolódó cikk:
Hogyan változtatták meg a Galapagos-szigetek a világot ?