6. századi éhínség. Egy üstökös miatt?
Üstökös becsapódása okozhatta a 6. században a történelmi feljegyzésekben olvasható nagy, globális méretű éhínséget.
Az éhínséget a korabeli krónikák több helyen is említik. A feljegyzésekben az áll, hogy 536 márciusában porköd homályosította be az eget, és ez a jelenség másfél éven át nem szűnt meg. A Nap fénye rendkívül gyér volt ez idő alatt, „nem adott több fényt mint a Hold” – olvasható. A Föld átlaghőmérséklete ugrásszerűen lecsökkent, a növények pedig természetszerűleg nem vagy alig fejlődtek, pusztult a jószág, és világméretű éhínség következett be.
A konkrét kiváltó ok sokáig ismeretlen volt, bár az régóta ismert, hogy ilyesfajta jelenségeket hatalmas vulkánkitörések, vagy pedig nagy erejű kozmikus becsapódások képesek okozni. A legújabb tudományos vizsgálatok szerint ebben az esetben az utóbbi volt a tettes.
Dallas Abbott a New York-i Columbia Egyetem csillagásza munkatársaival Grönland szigetén végzett kutatásokat a sziget nagy részét borító belföldi jégtakaró egyes rétegeit vizsgálva. A 6. században keletkezett jégréteg szintjében különleges körülmények között képződött tökéletes, apró gömböcskékre, ún. szferulákra bukkant, amelyek nagy tömegű kozmikus égitest becsapódásakor keletkeznek. A szferulák vegyi elemzése kizárta a Földön kívüli eredetet, ezért a kutatók szerint a gömböcskék a becsapódáskor a légkörbe kerülő földi kőzetanyagokból jöttek létre. Abbott az Amerikai Geofizikai Szövetség konferenciáján mutatta be eredményeit, amely szerinte az első bizonyítéka annak, hogy a 6. századi globális éhínséget nagytömegű meteor becsapódása okozta.
A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a légkörbe került anyag nem egyenletesen hullott a felszínre, hanem „szitált”, és egyes rétegekben nagy tömegben dúsul fel. Ez több egymást követő becsapódásra utal, ami viszont egy üstökös eredetét valószínűsíti: ezek az égitestek ugyanis gyakran darabokra esnek szét a Föld felé tartó pályájuk során.
Abbott és kollégái két lehetséges becsapódási helyszínt azonosítottak. Az egyik Ausztrália partjainál a Carpentaria-öböl, ahová a feltételezések szerint egy kb. 640 méter átmérőjű test csapódott be. A másik valószínűsített becsapódási kráter pedig az északi-tengerben, Norvégia partjainál található, amit egy kisebb test hozott létre. A szferulákban azonosított mikroszkopikus kövületmaradványok szintén tengeri becsapódásokat igazolnak.
Kapcsolódó cikk:
Üstökös miatt tűnt el a Clovis-kultúra?
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Két kutató kapja idén a fizikai Nobel-díjat
A mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért ítélték oda az elismerést.
Ők kapják idén az orvosi Nobel-díjat
A mikroRNS felfedezéséért járt 2024-ben a neves elismerést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
