A fekete lyukak már a galaxisok előtt léteztek
Amerikai tudósok szerint a mindent elnyelő fekete lyukak, amelyek a galaxisok középpontjában vannak, korábban alakultak ki mint maguk a galaxisok.
A csillagászok feltételezése szerint a legtöbb csillagrendszer közepén fekete lyukak találhatók. A Tejútrendszer közepén is található egy nagy tömegű fekete lyuk, amit a közelmúltban fedeztek föl.
A fekete lyukak és a galaxisok mérete határozott összefüggést mutat: egy központi fekete lyuk tömege mintegy ezredrésze a galaxisok központjában található gömbszerű csillaghalmaznak, az ún. központi dudornak. Ez a szoros korreláció feltétlenül utal valamifajta kölcsönhatásra – nyilatkozta Dominik Riechers, a Kaliforniai Műszaki Intézet (Caltech) munkatársa. Kérdés, hogy a szoros kölcsönhatás megvolt-e a korábbi időkben, azaz a fekete lyukak és a csillagrendszerek egy időben keletkeztek-e.
A legújabb csillagászati észlelések szerint a válasz egyértelműen nem. Új-Mexikó államban (USA) a VLA – rádióteleszkóp segítségével a kutatók egészen a 13, 7 milliárd évvel ezelőtt létrejött ősrobbanás koráig képesek „visszanézni” – azaz olyan távoli objektumokat tudnak megfigyelni, amelyek fénye ebből az időből származik. Ennek során megvizsgálták a fiatalabb és idősebb fekete lyukak illetve a galaxisok központi dudorának méretét, és meglepő következtetésre jutottak. Megállapították, hogy a szoros méretkorreláció a Világegyetem különböző időpontjában nem volt állandó. A fiatal galaxisokban elhelyezkedő fekete lyukak tömege nagyobb, mint az öreg galaxisokban. Ebből az következik, hogy a fekete lyukak jöttek létre előbb.
Az azonban nem világos, hogy egy fekete lyuk pontosan hogyan befolyásolja egy galaxis fejlődését. A megoldás kulcsa, hogy a tudósok feltárják, hogyan alakultak ki a csillagok és a belőlük létrejött galaxisok az univerzum korai időszakában.
Kapcsolódó cikkek:
Ilyen lesz Draco, a pusztulásra termett műhold
Az Európai Űrhivatal (ESA) 2027-re tervezi a speciális műhold felbocsátását és tesztjét.
Magyar szakértők segítettek az aszteroidavadász űrszonda fejlesztésében
A Hera célja a Didymos nevű kettős aszteroida vizsgálata.
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
