Hihetetlenül könnyen becsapható látásunk!
Brit kutatók szellemes kísérletben igazolták, hogy látásunk igen könnyen becsapható – megfelelő tálalás esetén ha minden négyszeresére nő körülöttünk, azt sem vesszük észre.
Amit a saját szemünkkel látunk, az sem mindig igaz! Erre példa számos optikai trükk, melyek lényege, hogy a háttér változtatásával befolyásolható, amit egy adott tárgy méretéről, színéről, alakjáról gondolunk.
Az Oxford Egyetem Élettani Intézetének kutatói Andrew Glennerster vezetésével azt vizsgálták, hogy kifejezett méretbeli változásokat is el lehet-e rejteni az agyunk elől. Kísérletüket a virtuális valóságban végezték.
A vizsgált alanyokra ráadtak egy speciális szemüveget, ami egy szoba képét jelenítette meg előttük. Alaposan körülnézhettek, majd megkérték őket, hogy sétáljanak el a szoba jobb oldala irányába. Miközben sétáltak, a virtuális tér négyszeresére növekedett körülöttük oly módon, hogy a tárgyak, amint méretük megnőtt, arányosan távolabb is kerültek.
Az alanyok ezután újra körülnézhettek, sétálhattak, és megkérdezték tőlük, hogy észleltek-e valamilyen változást. Egytől-egyig azt állították, hogy nem változott semmi. Az eredmények számszerűsítése érdekében a kutatók az eredeti virtuális szobában egy kockát ábrázoltak a levegőben, és felszólították az alanyokat, hogy jegyezzék meg ennek méretét. A megnagyobbodott szobában is jelen volt az arányosan megnövelt méretű kocka, ennek méretét a vizsgált személyek kettő-négyszer kisebbnek illetve nagyobbnak ítélték a valóságosnál.
Tény, hogy mivel nem csupán a tárgyak mérete, hanem a tér is növekedett, statikus ábrázolás (pl. fénykép) esetén nem ismerhető fel különbség az eredeti és a négyszeres méretű szoba között. A vizsgálat alanyai azonban járkálhattak is, és valóban, arról többen is beszámoltak, hogy több lépést kell tenniük, hogy elérjenek egy bizonyos pontra, mint korábban. Ezt azonban a legtöbben úgy értelmezték, hogy lépéshosszuk, járásmintázatuk változott meg, nem a virtuális környezet.
A kutatók szerint ez a vizsgálat is azt támasztja alá, hogy agyunk és látásunk fő funkciója nem távoli tárgyak részleteinek felmérése – ami például ragadozóknál igen fontos –, hanem a közeli látás, és a közelünkben lévő tárgyak minél pontosabb feltérképezése.