Hihetetlenül könnyen becsapható látásunk!
Brit kutatók szellemes kísérletben igazolták, hogy látásunk igen könnyen becsapható – megfelelő tálalás esetén ha minden négyszeresére nő körülöttünk, azt sem vesszük észre.
Amit a saját szemünkkel látunk, az sem mindig igaz! Erre példa számos optikai trükk, melyek lényege, hogy a háttér változtatásával befolyásolható, amit egy adott tárgy méretéről, színéről, alakjáról gondolunk.
Az Oxford Egyetem Élettani Intézetének kutatói Andrew Glennerster vezetésével azt vizsgálták, hogy kifejezett méretbeli változásokat is el lehet-e rejteni az agyunk elől. Kísérletüket a virtuális valóságban végezték.
A vizsgált alanyokra ráadtak egy speciális szemüveget, ami egy szoba képét jelenítette meg előttük. Alaposan körülnézhettek, majd megkérték őket, hogy sétáljanak el a szoba jobb oldala irányába. Miközben sétáltak, a virtuális tér négyszeresére növekedett körülöttük oly módon, hogy a tárgyak, amint méretük megnőtt, arányosan távolabb is kerültek.
Az alanyok ezután újra körülnézhettek, sétálhattak, és megkérdezték tőlük, hogy észleltek-e valamilyen változást. Egytől-egyig azt állították, hogy nem változott semmi. Az eredmények számszerűsítése érdekében a kutatók az eredeti virtuális szobában egy kockát ábrázoltak a levegőben, és felszólították az alanyokat, hogy jegyezzék meg ennek méretét. A megnagyobbodott szobában is jelen volt az arányosan megnövelt méretű kocka, ennek méretét a vizsgált személyek kettő-négyszer kisebbnek illetve nagyobbnak ítélték a valóságosnál.
Tény, hogy mivel nem csupán a tárgyak mérete, hanem a tér is növekedett, statikus ábrázolás (pl. fénykép) esetén nem ismerhető fel különbség az eredeti és a négyszeres méretű szoba között. A vizsgálat alanyai azonban járkálhattak is, és valóban, arról többen is beszámoltak, hogy több lépést kell tenniük, hogy elérjenek egy bizonyos pontra, mint korábban. Ezt azonban a legtöbben úgy értelmezték, hogy lépéshosszuk, járásmintázatuk változott meg, nem a virtuális környezet.
A kutatók szerint ez a vizsgálat is azt támasztja alá, hogy agyunk és látásunk fő funkciója nem távoli tárgyak részleteinek felmérése – ami például ragadozóknál igen fontos –, hanem a közeli látás, és a közelünkben lévő tárgyak minél pontosabb feltérképezése.
Így keletkezik a sztatikus elektromosság
Több mint két és félezer éves rejtély megoldását találták meg, kiderült, miként is jön létre a tárgyak összedörzsölése hatására a sztatikus elektromosság.
Így csökkenthetjük az ülő életmód káros hatásait
Életünk igen jelentős részét székhez kötve töltjük, ez pedig rendkívül egészségtelen, és sok betegséghez hozzájárul.
Az erkölcsi értékrendünk is változik az évszakokkal
Az évszakok változásai az emberben is mérhető változásokkal járnak, és távolról sem csak a hangulatban.
Még mindig nem tudunk eleget a vírusokról
A vírusok eredetét nem ismerjük, három felvetés is létezik a kialakulásukkal kapcsolatban.
Egyre sósabbá válik a Balaton
Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, néhány évtizeden belül átalakulhat a tó élővilága.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
