Nárcisz, Melinda, Őzike2020. október 29., csütörtök
Tudomány

Darwin tévedett? – 2. rész

2009.01.21.Admin
National Geographic Magyarország

A tényt, hogy Földünk pezseg az élettől, az evolúciós elmélet tudományosan magyarázza. Az érveket és ellenérveket sorakoztatjuk fel a National Geographic Channel filmje nyomán.

Veszélyesen élni
A Földön élő sok ezernyi állat között akadnak, amelyek olyan szépek és annyira feltűnők, hogy nem maradhatnának életben. Az evolúció olyan tulajdonságokat részesít előnyben, amelyek a fennmaradást segítik elő. Sok madár azonban olyan színpompás, hogy a ragadozók már egy kilométerről is észrevehetik. Hogyan magyarázható ez a természetes szelekcióval? Hogyan alakulhattak ki olyan állatok, amelyek szinte könyörögnek azért, hogy egyék meg őket?

Darwin tévedett?
A film megtekinthető a National Geographic Channelen.
Mikor? Január 21-én szerdán 18:00 órakor és másnap csütörtökön 6:00, illetve 13:00 órakor.

Az Indiában őshonos páva gyakran szerepel a tigris étlapján. A szabad természetben élő madárnak a legkevésbé sincs szüksége olyasmire, ami akadályozza. Például ekkora tollakra, amelyeket könnyen meglátnak a ragadozók, és amely lassítja a menekülést.

A kreacionisták szerint a magyarázat kézenfekvő: Isten teremtette az ilyen állatokat. Az evolucionisták számára azonban az ilyesmi rejtély. Hogyan hozhatott létre a természetes szelekció olyan tulajdonságokat, amelyek nem elősegítik, hanem hátráltatják egy állat fennmaradását? Olyan probléma ez, amely Darwin egész elméletét alááshatná.
Ha a legrátermettebb fennmaradása az érvényes, vezérlő elv, akkor joggal vélhetnénk, hogy a pávának ki kellett volna halnia. Darwin azonban felismerte, hogy az evolúció nemcsak a fennmaradásról szól, hanem valami más is szerepel benne: a szex.

A nőstény madarak a ragyogó tollazatú hímeket részesítik előnyben. Mivel a mutatós hímek sikeresebbek a nőstények körében, több utóduk lehet. Sok nemzedék után az élénkebb színek szétterjednek a populációban. A színtelenebb madarak pedig fokozatosan kihalnak.
Ez azonban újabb kérdést vet fel. Miért választják a nőstények a ragyogó színű és feltűnő tollazatú hímeket? A válasz a hímek génjeinek minőségében rejlik. Csak a legjobb génállományú hímek elég erősek ahhoz, hogy különösen hosszú tollakat és a ragyogó színeket hozzanak létre. Ha a nőstények a legszínesebb hímekkel párosodnak, biztosítják,
hogy utódaik életben maradnak, és szaporodnak.

Elveszett hátsó lábak
A bálnák és a delfinek ősei ötvenötmillió évvel ezelőtt elhagyták a szárazföldet, és tengeri életmódra tértek át. David Kingsley, a Stanford Egyetem biológusa megoldani készül a rejtélyt, ami a cetek lábának elvesztéséhez vezetett. Ha megnézünk egy cetet, láthatjuk, hogy teste áramvonalas, és nagy sebességgel úszhat az óceánban. Az áramvonalasság együtt járt a hátulsó végtag elvesztésével. A cetek őseinek elülső végtagja úszóvá alakult. De miért vesztették el teljesen a hátulsó lábaikat? A DNS-nek milyen változása okozta ezt?

A választ a Föld egyik legkisebb hala adhatja meg. A tüskés pikónak két változata ismert. Az egyiknek vannak hátsó végtagjai, mégpedig jó okból. Ha a tüskés pikót egy pisztráng próbálja lenyelni, a túlontúl széles hátulsó végtagok miatt elmenekülhet. Olyan tavakban, ahol nem élnek pisztrángok, egyes tüskés pikók viszont elvesztették hátulsó végtagjaikat. Ez sejtetni engedi, hogy a cetek lába miért tűnt el.

Kingsley és munkatársai a laboratóriumban a tüskés pikók végtagjainak eltűnéséért felelős géneket keresik. Rájöttek, hogy a halak hátulsó végtagjának kifejlődését nagyrészt a PITX1 nevű gén irányítja. Csak egyetlen gén, de a szerepe jelentős. Ahhoz, hogy a hátulsó végtag kialakuljon, az szükséges, hogy ez a vezető gén a fejlődés nagyon korai szakaszában aktiválódjon, és egy egész sor más gén tevékenységét irányítsa. A hátulsó végtaggal bíró, illetve a hátulsó végtag nélküli halakban egyaránt ott van a PITX1 gén.

A különbség nem magában a génben, hanem a szomszédos DNS-szakaszban rejlik. A hátsó végtaggal rendelkező tüskés pikókban a DNS úgynevezett regulátorszakasza válaszol egy kémiai ingerre, és bekapcsolja a PITX1 gént: a hátulsó végtag növekedni kezd. A hátulsó végtag nélküli tüskés pikókban azonban a regulátorszakasz egy apró változása inaktiválja a gént: a gén nem működik, ezért a hátulsó végtag nem fejlődik ki. Kingsley és csapata szerint, ami a tüskés pikóval történt, az esett meg a cetekkel is. A regulátorszakasz kis változása a cetek őseiben kikapcsolta a PITX1 gént. Ez pedig megállította a hátulsó lábak fejlődését.

Ellenfelei több mint száznegyven éve támadják Darwin elméletét. Ha viszont a bizonyítékokat nézzük, az ellenvetések nem állják meg a helyüket. A tudomány egyenként megállapította róluk, hogy tévesek. A bizonyítékok oly számosak, hogy minden józan belátású szakember ténynek tekinti az evolúciót. Az élet káprázatosan gazdag és változatos. Valóságos csodának tűnik. Ám az igazi csoda az, hogy ezt a sokszínű és különleges világot egyszerű természeti törvények hozták létre. Csoda az is, hogy a természet egyik sajátos alkotása, az emberi elme mindezt képes megérteni.

A cikk előzménye:
Darwin tévedett? – 1. rész

Kapcsolódó cikkek:

  • Egy halúszókövület és a végtagok evolúciója
  • Szemünk előtt zajlik az evolúció
  • Megfordult az evolúció!
  • Hogyan változtatták meg a Galapagos-szigetek a világot?
  • Új láncszem a hüllők és a madarak között
  • Darwin másodhegedűse

  • Hozzászólások

    Mesterséges intelligencia fedezett fel egy új krátert a Marson

    Mesterséges intelligencia fedezett fel egy új krátert a Marson

    A NASA által használt mesterséges intelligencia (MI) az első, amely hasonló eredményt ért el.

    Európa is részt vesz a Hold körüli űrállomás megépítésében

    Európa is részt vesz a Hold körüli űrállomás megépítésében

    Az Egyesült Államok az Artemis-program keretében egy olyan űrállomást is létre akar hozni a Holdnál, amely támogatni tudja a későbbi missziókat.

    Mennyire megbízhatóak Elon Musk műholdjai?

    Mennyire megbízhatóak Elon Musk műholdjai?

    A SpaceX magánvállalat egyik terve az, hogy Starlink néven egy hatalmas műholdflottát hozzon létre.

    Egy angliai kutatás szerint csökken az antitestek mennyisége a fertőzést követően

    Egy angliai kutatás szerint csökken az antitestek mennyisége a fertőzést követően

    A koronavírus ellen termelt antitestek szintje „egészen gyorsan" csökken a megfertőződést követően - állapították meg brit szakemberek.

    Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

    Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

    A korábbi vizsgálatok csupán a sarkvidékek örök sötétségbe burkolt krátereiben mutatták ki a víz jelenlétét.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket