A vikingek brit asszonyokkal népesítették be Izlandot
Egy átfogó genetikai vizsgálat során bebizonyosodott, hogy Izland első viking telepesei nem szülőföldjükről vitték magukkal asszonyaikat.
Az izlandi deCODE Genetics biotechnológiai cég kutatói 68 ezer éves csontvázban vizsgálták meg a kizárólag anyai ágon öröklődő ún. mitokondriális DNS-t. Egy korábbi, az apáról fiúra szálló Y-kromoszóma vizsgálatán alapuló kutatás már igazolta az ókori sagák hitelességét, miszerint Izland első telepesei Skandinávia területéről származó vikingek voltak. A jelenlegi vizsgálat ugyanakkor arra derített fényt, hogy az izlandi „ősanyák” zöme más területről: Skócia és Írország tengerparti részeiről származott.
A genetika arra persze nem ad választ, hogy a brit nők önszántukból tartottak-e a viking férfiakkal, vagy elrabolták őket. A történelmi adatok szerint Izland benépesítése mintegy 60 év alatt, Kr.u. 870 és 930 között zajlott le, s a kolonizációban mintegy 400 fő vett részt. Történelmi források mutatnak arra is, hogy a későbbi izlandi telepesek egy része a sziget meghódítását megelőzően a kelta származású britek lakta Shetland és Orkney szigeteken, valamint Észak-Skóciában vagy Írországban is élt, és a vikingek településeket is alapítottak a Brit-szigetek partjainál. Mindezek alapján nem kell feltétlenül kényszerházasságokra gondolni. Más kutatók ugyanakkor úgy vélik, hogy a nők többségét eredetileg rabszolgaként hurcolták el, s csak Izlandon vált belőlük feleség és családanya, ahol a férfi telepesek között a kisebb lélekszámban jelen lévő nők nagy értéket képviseltek.
Az új vizsgálat egyik legérdekesebb eredménye az, hogy fényt derített arra, hogy a jelenkori izlandi lakosság génállománya igen nagymértékű változásokon ment keresztül ezer év folyamán. Kimutatták, hogy az első izlandi asszonyok sokkal több genetikai rokonságot mutatnak a kortárs skót, ír és skandináv lakossággal, mint Izland jelenlegi népességének génállományával. Mindennek a genetikai sodródás (genetic drift) az oka, ami egy populáción belül bizonyos gének gyakoribbá válását jelenti, aminek következtében csökken a genetikai változatosság. Ez különösen kis lélekszámú közösségeken belül figyelhető meg. A jelenség hátterében az áll, hogy némely férfinak illetve nőnek az átlagnál több gyermeke születik, és hosszú idő – Izland esetében 35 nemzedék – után több leszármazottja lesz a populációban, mint másoknak.
Mindezeken túl elmondható, hogy ez volt az első olyan átfogó, nem csak egy szűk közösséget érintő vizsgálat, amely lehetővé tette statisztikai módszerek alkalmazását ősi DNS vonatkozásában. Kari Stefansson professzor, a deCODE Genetics vezérigazgatója kifejtette, reményei szerint eredményeik a világ más területein is hasonló vizsgálatok indítására sarkallják a kutatókat, hiszen a mitokondriális DNS-vizsgálatok az emberiség globális őstörténetének pontosabb megismeréséhez – pl. a Föld benépesítésének krónikájához – is hozzásegíthetnek.
Horváth Anikó
Kapcsolódó cikkek:
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Két kutató kapja idén a fizikai Nobel-díjat
A mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért ítélték oda az elismerést.
Ők kapják idén az orvosi Nobel-díjat
A mikroRNS felfedezéséért járt 2024-ben a neves elismerést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
