Meglepő viselkedésű spermiumok
Brit kutatók igazolták, hogy a sok partnerrel szexuális viszonyt folytató rágcsálók hímivarsejtjei egymást segítik a cél elérésében.
Egy korábbi vizsgálat kimutatta, hogy a köznséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus) spermiumai a fejükön lévő karomhoz illetve horoghoz hasonló nyúlvány segítségével képesek összekapaszkodni, és akár száz sejtből álló „vonatot” alkotni. Ezek az összekapaszkodott csoportok gyorsabb haladásra képesek, mint a különálló spermiumok.
Az eredmény meglepetést okozott, hiszen az eddigi elképzelés szerint a hímivarsejtek versengenek azért, hogy elsőként érjék el a petesejtet, és megtermékenyíthessék azt; ilyenfajta „együttműködésre” korábban nem volt példa.
A Sheffieldi Egyetem kutatói 37 rágcsálófaj spermiumait vizsgálták. Megfigyelték, hogy a sejt feji részének csúcsán lévő horogszerű nyúlvány alakja és mérete összefüggést mutat a here méretével. Minél aktívabb szexuális életet él egy rágcsáló, annál nagyobb a heréje; a nagy heréjű fajoknál kifejezettebb spermiumfej-nyúlvány észlelhető.
Azokra a rágcsálókra – például a vándorpatkányra és a háziegérre –, melyek nőstényei számos hímmel párosodnak, jellemző a hímivarsejtek összekapaszkodása és együttes előrehaladása. Ezáltal a csoportot alkotó sejtek „önzetlenül” segítik a gyorsabb előrehaladást annak érdekében, hogy legalább egyikük célba érjen, megelőzve a rivális hím spermiumait.
Így keletkezik a sztatikus elektromosság
Több mint két és félezer éves rejtély megoldását találták meg, kiderült, miként is jön létre a tárgyak összedörzsölése hatására a sztatikus elektromosság.
Így csökkenthetjük az ülő életmód káros hatásait
Életünk igen jelentős részét székhez kötve töltjük, ez pedig rendkívül egészségtelen, és sok betegséghez hozzájárul.
Az erkölcsi értékrendünk is változik az évszakokkal
Az évszakok változásai az emberben is mérhető változásokkal járnak, és távolról sem csak a hangulatban.
Még mindig nem tudunk eleget a vírusokról
A vírusok eredetét nem ismerjük, három felvetés is létezik a kialakulásukkal kapcsolatban.
Egyre sósabbá válik a Balaton
Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, néhány évtizeden belül átalakulhat a tó élővilága.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
