Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Tudomány

Tudományos szenzácók 2008-ból

2009.02.13.Admin
National Geographic Magyarország

A Science magazin internetes kiadása, a ScienceNOW bemutatta a múlt év tíz legérdekesebb tudományos meglepetését. Lássuk őket a Zóna adaptálásában.

10. helyezett: A kameruni szuperbéka
Külsőre semmi különös: egy átlagos, sötétzöldes színű béka. De belül tisztára olyan, mint az X-Men című filmbeli Farkas: vész esetén az ártatlan kis békalábak veszélyes fegyverré válnak. Az aprócska békalábakban ugyanis hegyes kis csontok nőnek, amelyeket egy masszív kollagénrost tart „behúzva”. Vész esetén a kollagénrostok elszakadnak, s az álkarom a béka bőrét átlyukasztva kipattan, és megsebzi a támadót. A felfedezés azért is érdekes, mert már száz éve találtak az Arthroleptidae családba tartozó békacsontvázakat, amelyeken van ilyen apró csontocska, de sokáig azt hitték, hogy a konzerválási folyamatban rontottak el valamit. A ScienceNOW cikke itt olvasható, a kutatás pedig itt látható.

9. helyezett: Földrengésben edződtek az ókori civilizációk.
Ha Eric Force geológus nyugdíjas éveit nem azzal tölti, hogy az ókorról szóló egyetemi előadásokra járkál, talán sose jön rá a világ arra a fura összefüggésre, miszerint a nagy civilizációk szinte kizárólag a tektonikus törésvonalak mentén jöttek létre. Az általa megvizsgált nagy civilizációk központjának zöme vulkanikus aktivitás közelébe esett, volt olyan is, amely csak 75 kilométerre volt valamelyik aktív vulkántól. (Ez alól csak Kína és Egyiptom kivétel.) Hogy mi ennek a logikája, nem lehet pontosan tudni: a törésvonalak mentén általában jó a vízellátás, és termékenyebb a talaj, ám Force szerint önmagában egyik tényező sem mutat egyértelmű összefüggést a nagy birodalmak elhelyezkedésével. Szerinte könnyen lehet, hogy a „tűzben edzés” pszichológiai hatása tette naggyá a birodalmakat. A cikk itt olvasható.

8. helyezett: Kiment a divatból a pávatoll, és a kaméleon nem álcázza magát.
Darwin evolúciós elméletének egyik nagy alapvetése a szexuális szelekció, amely néha az egyed túlélése szempontjából hátrányos tulajdonságok kifejlődését segíti elő, hogy minél sikeresebb legyen génjei továbbörökítésében. A legismertebb, leggyakrabban idézett példa erre a hím pávák tobzódóan nagy és díszes farktollkoronája. A szép farktollak a jó gének jelei – az elmélet szerint. Ám egy új kutatásból az derült ki, hogy a nőstények párválasztása mégsem hozható közvetlen összefüggésbe a farktollak színességével és méretével: egy japán kutató 268 pávapárválasztást tanulmányozva arra jutott, hogy a több pávaszem nem feltétlenül hoz több randit. Lehet, hogy így volt, csak ma már nem trendi? A cikk itt olvasható. 


A pávához hasonlóan közhelyszerű darwini példa a kaméleon, amely fantasztikus színváltoztató képességével olvad bele a környezetébe, hogy elkerülje a ragadozókat. Legalábbis így tartották eddig, ám egy új kutatás szerint a kaméleon a rendelkezésére álló színek közül éppenséggel azokat választja ki, amelyek elütnek a környezetétől a fajtabéli kaméleon – és mintegy mellékesen a ragadozó madarak – szemében. Úgy tűnik, a színválasztás szinte kizárólag a fajon belüli kommunikációt szolgálja, a rejtőzködést nem. A kamuflázsról szóló százévnyi irodalmat és a 21 ausztrál kaméleonfajt vizsgáló ausztrál kutatás adatait áttekintő amerikai Robert Hanlon szerint elég egyértelmű a helyzet: vagy álljon elő valaki egy olyan kaméleonfajjal, amely tényleg álcázza magát, vagy iktatni kell ezt az elméletet is a megcáfoltak között. A kamuflázs igazi királya nem a kaméleon, hanem a tintahal, mint a zóna is megírta. A kaméleonról szóló ScienceNOW-cikk A cikk itt olvasható, kutatás kutatás pedig itt látható.

7. helyezett: A szabad akarat halott.
Még akkor is a tudatalattink dönt, amikor azt hisszük, hogy gondosan mérlegeltünk – derül ki egy 2008-as kutatásból, amely egy egyszerű kísérleten alapult. Ebben egy fMRI-készülékben feküdtek a kísérleti alanyok, akiknek el kellett dönteniük, hogy a jobb vagy a bal oldali gombot nyomják meg, s jelezniük kellett a kutatóknak a döntés pillanatát. Az derült ki, hogy az agy homlok mögötti része – amelynek aktivitása hatvanszázalékos valószínűséggel előre jelezte, hogy az illető a bal vagy a jobb gombot nyomja meg – már tíz másodperccel a tudatos döntés időpontja előtt aktív volt. Magyarán jóval hamarabb született meg a döntés, mint hogy a kísérleti alanyokban ez tudatosodott volna.

6. helyezett: Kapuzárási pánik a hangyáknál.
Régóta ismert, hogy a hangyák és más rovarok támadás esetén feláldozzák magukat a bolyért: amikor megcsípik a támadót, letörik a fullánkjuk, és belehalnak. Ám arra, hogy ezt rutinszerűen, támadás nélkül is megtennék, csak most derült fény egy dél-amerikai hangyafaj tanulmányozásakor. Egy lengyel kutató Brazíliában kutatta az F. Pusillus hangyabolyok homokrendezési logikáját a cukornádültetvények környékén, amikor arra lett figyelmes, hogy esténként minden bolyból kint marad hat-nyolc hangya, s ők fedik be homokkal a boly bejáratait. Zömük elpusztul a kint töltött éjszakán. Elméletük szerint talán az átvonuló ellenséges hangyabolyok ellen szolgál az önfeláldozó kapuzárás.

5. helyezett: Még hogy nem lehet a fénynél gyorsabban haladni!
A fénysebesség körülbelül tízezerszeresével jutott át egy kísérletben információ egy
kvantummechanikailag összefonódott fotonpár kettéválasztott, egymástól 18 kilométerre lévő fotonja között. Ez azt jelenti, hogy Einsteinnek ebben nem volt igaza: igenis lehetséges a fénysebességnél gyorsabb sebesség, csak épp az elemi részecskék misztikus világában. A cikk itt olvasható.

Az első négy helyezett a Zóna oldalán olvasható.

Hozzászólások

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

A kőolaj iránti kereslet továbbra is nő, azonban ez a trend egészen gyorsan megfordulhatna egy új elemzés szerint.

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A kutatók egyre többet foglalkoznak a kutyák viselkedésével, és a világ vezető, e témával foglalkozó, kutatócsoportja Magyarországon dolgozik.

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

A világóceán legmélyebb pontja, a Challenger Deep újabb, ezúttal kínai látogatókat kapott.

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

A természetben a gyémánt hosszú idő alatt, elképesztő nyomáson és hőmérsékleten, esetleg hirtelen, becsapódások hatására alakul ki, napjainkban azonban már az emberek is képesek létrehozni az anyagot.

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Egy frissen elvégzett átfogó adatelemzés és modellezés alapján a kisbolygó becsapódása nélkül a dinoszauruszok tovább uralkodhattak volna a Földön.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket