Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Tudomány

Fókuszban Darwin – 1. rész

2009.02.23.Admin
National Geographic Magyarország

Ki nem hallotta még, hogy Darwin éve van? Sok régi és új érdekességet olvashatunk róla ezekben a hetekben, és online is sok anyagot publikáltunk már. Lássuk ez utóbbiak összefoglalóját!

DARWIN UTAZÁSA

Brit régészek úgy vélik, hogy megtalálták azt a hajót, pontosabban annak a hajónak a maradványait, amelyen egykor Charles Darwin bejárta a világot. A hajó sorsa körül csaknem egy évszázada komoly bizonytalanság uralkodott. Most azonban fejlett „talaj-átvilágító” módszerrel, egy különleges radarral a régészek megállapították, hogy a Beagle alighanem egy angliai, essexi kikötőben süllyedt el.

Megtalálták a Beagle-t, Darwin hajóját?

A szaharai homokvihar messzire nyúló hatása nem mai jelenség; ezt bizonyítja Charles Darwin természettudós 19. század közepén készült feljegyzése is: „A homok olyan nagy mennyiségben rakódik le, hogy teljesen beborítja a fedélzetet, és szemfájást okoz a legénységnek. A romló látásviszonyok már több hajó elsüllyedéséhez vezettek, és nem csak az afrikai partok közvetlen közelében, hanem a parttól akár több ezer mérföldre is”

A szaharai homokvihar pusztítja a Karib-térség korallzátonyait?

Darwin már évekkel a szigetcsoportra érkezése előtt kigondolta a természetes kiválasztódás folyamatának alapelveit, de szilárdnak tűnő bizonyítékokat csak a Galapagoson talált furcsa állatsereglet szolgáltatott számára.

Hogyan változtatták meg a Galapagos-szigetek a világot?

1859. november 24-én jelent meg „A fajok eredete és természetes kiválasztódása” című mű, amely világhírnevet szerzett Darwinnak. A 20 éven át írt könyv a sok kritika ellenére hatalmas sikert aratott, hiszen a kinyomtatott 1250 példány szinte azonnal elkelt.

145 éve jelent meg „A fajok eredete”

A tudósok manapság is egyre újabb sajátosságokra bukkannak a szigeteken. Például egy ősi vulkáni tevékenység nyomaira leltek, méghozzá a híres galapagosi óriásteknősökben. Mint kiderült, az Isabela-szigeten minden egyes vulkán sajátos teknőcfajt alakított ki, mondhatnánk: a vulkánok „saját képükre formálták” a közelben tartózkodó állatokat…

Ősi vulkánkitörés miatt különböznek egymástól az óriásteknősök

A Galapagos-szigetek a mai napig tartogat meglepetést a természettudósoknak. Darwin ottjárta után több mint száz évvel, 1986-ban fedezték föl a rózsaszín leguánt, de egészen mostanáig nem szenteltek neki túlzott figyelmet.

A ritka rózsaszín leguán még Darwint is „kicselezte”

Amikor Charles Darwin a 19. század első felében a Beagle-vitorlás fedélzetén bejárta a Csendes-óceán déli térségét, felkeltették érdeklődését a korallzátonyokkal övezett kis szigetek. Elmélete szerint ezek a korallgyűrűk folyamatosan képződnek egy-egy vulkáni sziget víz alatti peremén, a sekély vízben. Habár Darwin elsősorban biológusként írta be magát a történelembe, a korallzátonyok kialakulásáról szóló elmélete – közel kétszáz év távlatából – a mai napig helytálló.

Műholdképen a korallgyűrűk kialakulása

DARWIN DILEMMÁI

Darwin szerint „a zenei érzék az egyik legrejtélyesebb tulajdonság, mellyel az ember felruháztatott”. A mai napig sok a megválaszolatlan kérdés a zene érzelmeinkre gyakorolt hatásának feltérképezésében. Számos kutatóban felötlött a kérdés: mi az oka annak, hogy élvezetet lelünk a zenélésben, zenehallgatásban, hiszen semmi nem utal arra, hogy ezeknek a képességeknek szerepe volna a túlélésben. Az utóbbi évek kutatásai azonban jelentősen hozzájárultak e készség idegélettani, szocio-kulturális és genetikai alapjainak megértéséhez.

Miért szép a zene?

Az ulmi egyetem osztrák-német kutatócsapata az Európában is honos széleslevelű nőszőfűt (Epipactis helleborine) figyelték meg, amelyet szinte kizárólag darazsak poroznak be: méheket vagy dongókat alig találni a virágokon. Erre már Darwin se talált magyarázatot. Most viszont megoldódott a rejtély: a nőszőfű kémiai jelek segítségével úgy tesz, mintha hernyók dézsmálnák. A kövér zsákmány reményében rászálló darazsak állati kosztra ugyan nem bukkannak, de a virág édes nektárral jutalmazza a beporzást.

Az orchideák trükkös csábítása

A veréb méretű bunkósszárnyú pipra hímjei, színpompás dél-amerikai madarak, amelyek hegedűhangszerű zümmögéssel udvarolnak a nőstényeknek, amelyet úgy keltenek, hogy másodpercenként 100-nál többször rezegtetik szárnyukat. A rovarok, például a tücskök között megszokott ilyen hangkeltési mechanizmus a gerincesek közt talán csak a piprákra jellemző. A különös hang Charles Darwint is izgatta, aki 1871-ben írt a bunkósszárnyú pipráról Az ember származása című tanulmányában. Noha könyvében találhatók illusztrációk a madár szokatlan tollairól, Darwin nem tudta, hogyan kelti a hangokat.

A Föld „legromantikusabb” gerincese

Az elektromos angolnával ellentétben a Brienomyrus által létrehozott elektromos mező túl gyenge ahhoz, hogy elkábítsa a zsákmányt. A korai biológusok – például Darwin is – értetlenül álltak a jelenség előtt, nem tudták elképzelni, mire való ez a gyenge elektromos mező. A mai tudósok már tudják, hogy e mezők az „elektromos érzékelés” részei, amelyet navigációra és kommunikációra is fölhasználnak az állatok. A zavaros folyókban élő, éjszakai életmódú halaknak nagyon jól jön ez az „elektromos szem”.

Az elektromos halak „rázós” párkapcsolatai

Japánban rábukkantak az eddig ismert legidősebb növényevő gyík ősmaradványára. A lelet fényt deríthet egy evolúciós rejtélyre, amelyet maga Darwin is „tűrhetetlennek” nevezett írásaiban annak idején. A zárvatermő növények látszólag hirtelen felbukkanása az ősmaradványok sorában ugyanis zavarba ejtette őt, és attól tartott, hogy ez megkérdőjelezi elméletét a természetes szelekció révén megvalósuló evolúcióról.

Megtalálták a világ legősibb növényevő gyíkjának maradványait

A cikk folytatása…

Hozzászólások

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A mintegy 225 kilométer széles 16 Psyche a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóöv egyik legnagyobb objektuma.

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

A kisbolygó a jövőben több alkalommal is elhalad a Föld közelében, a kérdés az, hogy ezek mennyire lesznek közeliek.

Mesterséges intelligencia fedezett fel egy új krátert a Marson

Mesterséges intelligencia fedezett fel egy új krátert a Marson

A NASA által használt mesterséges intelligencia (MI) az első, amely hasonló eredményt ért el.

Európa is részt vesz a Hold körüli űrállomás megépítésében

Európa is részt vesz a Hold körüli űrállomás megépítésében

Az Egyesült Államok az Artemis-program keretében egy olyan űrállomást is létre akar hozni a Holdnál, amely támogatni tudja a későbbi missziókat.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket