Fókuszban Darwin – 2. rész
Ki nem hallotta még, hogy Darwin éve van? Sok régi és új érdekességet olvashatunk róla ezekben a hetekben, és online is sok anyagot publikáltunk már. Lássuk ez utóbbiak összefoglalóját!
DARWIN KÖVETŐI
Louis Leakey miután diplomáját Cambridge-ben megszerezte, annak a darwini tézisnek az igazolására szentelte életét, miszerint az emberiség bölcsője Afrikában ringott, vagyis innen származik a homo sapiens. Akkoriban ugyanis még az volt a közhiedelem, hogy az ember valahonnan Ázsiából ered.
Száz éve született Louis Leakey
Wallace teremtette meg az evolúciós biogeográfiát, úttörő munkát végzett a szigetbiogeográfia terén, egyik legelső teoretikusa volt az adaptív mimikri jelenségének és látnoki szószólója a ma biodiverzitásként ismert fogalomnak.
Charles Darwin ük-ükunokája kampányt indított a Galapagos-szigetvilág veszélyeztette növényeinek megmentésére. A szigetre betelepített növények és állatok – így például a kecskék és az elburjánzó szeder – teljesen elnyomják az őshonos növényvilágot. Csak az Isabelle szigeten 150.000 kecske él, akik szinte teljesen lelegelték a szigetet. Probléma az is, hogy idegen növények betelepítésével számos betegség ütötte fel fejét a szigeteken, amelyekkel szemben az őshonos fajok nem ellenállók.
Darwin leszármazottja a Galapagos-szigetek növényvilágáért küzd
Darwini küszöbnek nevezik egyes tudósok azt a szintet, amikor egy élőlény már nem veszi át, illetve nem tudja működtetni a géncserével szerzett genetikai állományt. A baktériumok azonban nem olvasták A fajok eredetét, így ők vígan csereberélik DNS-üket.
A darwini evolúció-elmélet sarokpontja, hogy az egyes organizmusok egyetlen vagy nagyon kevés elődből fejlődtek ki. Ez az úgynevezett „vertikális” elmélet, ám a „horizontális” teória, amely nemcsak az ősök és az elődök, hanem a kortársak szerepét is hangsúlyozza, összegubancolhatja, valódi bozóttá alakíthatja át a darwini „törzsfát” – legalábbis annak alapjainál, gyökereinél. A magasabb rendű élőlényeknél ugyanis már valóban döntően lineáris, azaz egy fához és annak ágaihoz hasonló leszármazás érvényesülhet.
Géncsere a darwini küszöb alatt
Darwinnak nem követője, hanem elődje volt Carl von Linné svéd természettudós, de mára épp a darwinizmus miatt vált idejétmúlttá munkássága. A fajok osztályozására 250 éve által kidolgozott egy rendszert, de az a neodarwinista eredmények nyomán felülvizsgálatra szorul. A Charles Darwin előtt egy évszázaddal született Linné (1707–1778) abban a meggyőződésben alakította rendszerét, hogy a fajokat Isten alkotta a világ teremtésekor, és azóta nem is változtak. Számos biológus sürgeti olyan osztályozás kidolgozását, amely túllép az alaki sajátosságokon, és figyelembe veszi az evolúciót. A taxonómia sajátos problémája, hogy miként lehet pótolni az egyes növények és állatok két évszázada használt nevét anélkül, hogy káosz alakulna ki.
Módosul a fajok osztályozásának rendszere
A hímek gyorsabb fejlődéséről alkotott elképzelés már a 19. században megszületett Charles Darwinnak köszönhetően, akinek a pávakakasok ékes farktollkoronája és a pávajércék egyhangú farktollazata közti különbség szúrt szemet. Néhány kutatót az a kérdés kezdte foglalkoztatni, hogy mi hajtja ennyire a hímeket az evolúciós fejlődés irányába annak ellenére, hogy ugyanazokkal a génekkel rendelkeznek, mint a nőstények.
Az egyszerűség hátrány, de a gyorsaság döntő
ELLENLÁBASOK
Kétszáz éve született Darwin legnagyobb ellenlábasa, a mélyen istenhívő Richard Owen. 1881-ben ő alapította a brit Természettudományi Múzeumot, új fajként azonosította a gorillát, valamint Owen nevezte el a mai gyerekek fantáziáját is megmozgató őslényeket dinoszauruszoknak. Owen haláláig meg volt győződve arról, hogy Darwin téved, amikor azt állítja, hogy az evolúció a véletlen mutácó révén működik.
Az ember, aki megalkotta a dinoszaurusz szót
Sztálin biológusa, Liszenko a gyümölcsöket szorgosan keresztezgető Micsurin kutatásait „fejlesztette tovább”. Az akkor már rég meghaladott lamarckizmus híveként meg volt győződve arról, hogy a tervezhető környezeti változások határozzák meg a faji jellegzetességeket, nem pedig a „misztikus” genetikai tényezők. Idővel már a darwini szelekció elméletét is idejét múltnak minősítette, és azt állította, az élőlények versengés helyett inkább segítik egymást.
„Bravó, Liszenko elvtárs!” – 110 éve született Sztálin biológusa
Sokan ma sem hiszik el, hogy az élővilágot nem egy gondos kertész, hanem a természetes szelekció alakította olyan tökéletessé, amilyennek tűnik. A Science amerikai magazin 2005-ös felmérése szerint az Egyesült Államokban az emberek hatvan százaléka nem biztos abban, hogy az embert a természetes szelekció alakította ki, míg Bulgáriában „csak” az emberek fele, Magyarországon pedig a harmada bizonytalan ebben.
A Science az eredményeket összegző ábrát kölcsönadta a National Geographicnek.
A New Scientist amerikai magazin cikke szerint azok is gyakran tévedésben vannak az evolúciót illetően, akik elfogadják tudományos tényként. Ezért összeszedték az evolúciót ismerni vélők körében elterjedt, de valójában alaptalan állításokat. Lássuk ezeket!
Az Egyesült Államokban felerősödtek az úgynevezett „kreacionista” nézetek, és egyre több helyen kell a tankönyvekbe antidarwinista kitételeket beilleszteni. Törekvéseiket egyre több szövetségi államban a politikusok is támogatják, s ezért a teremtéselmélet (a kreacionizmus) tételeinek megfelelően próbálják átírattatni az amerikai iskolákban a tankönyveket. Az is felmerült már az elképzelések között, hogy azokat a könyveket, amelyek ennek ellenére az evolúcióelméletet támogatják, matricákkal kéne „megbélyegezni”, felhívva a figyelmet a „veszélyes tanokra”.
Az evolúciót cáfolva írják át a tankönyveket az USA-ban
Nemcsak Amerikában akadnak vallási alapon kritikusai a darwinizmusnak, hanem Ausztriában is. A bécsi érsek „neodarwinizmus” elleni levele megütközést keltett.
Schönborn érsek írásában leszögezte például, hogy a neodarwinisták nézeteit az egyház nem ismeri el, sőt nem is tűri azt. Szerinte a katolikus egyház nem tartja összeegyeztethetőnek a hittel a természetes kiválogatódás elméletét.
Bécs antidarwinista érseke az elhunyt pápával száll szembe
EGY ÖSSZEGZŐ ÍRÁS
A tényt, hogy Földünk pezseg az élettől, az evolúciós elmélet tudományosan magyarázza. Mások csodaként értékelik, véleményük szerint a darwini elképzelés tele van ellentmondásokkal, amelyeket csak az „intelligens tervezés” elmélete képes kiküszöbölni. Az érveket és ellenérveket sorakoztatjuk fel a National Geographic Channel filmje nyomán.
KÉT ÉRDEKESSÉG
Charles Darwin (1809–1892) élete során 6530 levelet kapott és 7591-et írt. Lelkiismeretes válaszküldő is volt, válaszleveleinek 63 százalékát postázta tíz napon belül.
175 éves korában pusztult el Harriet, a galápagosi óriásteknős, amely a Föld jelenleg legidősebb állata volt. Nemcsak életkora folytán vált híressé, egyben igazi tudománytörténeti személyiség is volt. Darwin, aki több szigeten is gyűjtött állatokat, köztük óriásteknősöket is, Harrietet nagyjából ötéves korában fogta be. Saját otthonába vitte az állatot, de az angol éghajlatot nem kedvelte, ezért a tudós egyik kollégája 1842-ben elvitte Ausztráliába, a brisbane-i botanikus kertbe. Ott a Harry nevet adták neki. Az eddigi leghosszabb életkort egyébként egy Madagaszkárról származó sugaras teknősről jegyezték fel: a 192 évet élt állatot még James Cook kapitány ajándékozta Tonga sziget királyának.