Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
Tudomány

Fókuszban Darwin – 2. rész

2009.02.24.Admin
National Geographic Magyarország

Ki nem hallotta még, hogy Darwin éve van? Sok régi és új érdekességet olvashatunk róla ezekben a hetekben, és online is sok anyagot publikáltunk már. Lássuk ez utóbbiak összefoglalóját!

DARWIN KÖVETŐI

Louis Leakey miután diplomáját Cambridge-ben megszerezte, annak a darwini tézisnek az igazolására szentelte életét, miszerint az emberiség bölcsője Afrikában ringott, vagyis innen származik a homo sapiens. Akkoriban ugyanis még az volt a közhiedelem, hogy az ember valahonnan Ázsiából ered.

Száz éve született Louis Leakey

Wallace teremtette meg az evolúciós biogeográfiát, úttörő munkát végzett a szigetbiogeográfia terén, egyik legelső teoretikusa volt az adaptív mimikri jelenségének és látnoki szószólója a ma biodiverzitásként ismert fogalomnak.

Darwin másodhegedűse

Charles Darwin ük-ükunokája kampányt indított a Galapagos-szigetvilág veszélyeztette növényeinek megmentésére. A szigetre betelepített növények és állatok – így például a kecskék és az elburjánzó szeder – teljesen elnyomják az őshonos növényvilágot. Csak az Isabelle szigeten 150.000 kecske él, akik szinte teljesen lelegelték a szigetet. Probléma az is, hogy idegen növények betelepítésével számos betegség ütötte fel fejét a szigeteken, amelyekkel szemben az őshonos fajok nem ellenállók.

Darwin leszármazottja a Galapagos-szigetek növényvilágáért küzd

Darwini küszöbnek nevezik egyes tudósok azt a szintet, amikor egy élőlény már nem veszi át, illetve nem tudja működtetni a géncserével szerzett genetikai állományt. A baktériumok azonban nem olvasták A fajok eredetét, így ők vígan csereberélik DNS-üket.
A darwini evolúció-elmélet sarokpontja, hogy az egyes organizmusok egyetlen vagy nagyon kevés elődből fejlődtek ki. Ez az úgynevezett „vertikális” elmélet, ám a „horizontális” teória, amely nemcsak az ősök és az elődök, hanem a kortársak szerepét is hangsúlyozza, összegubancolhatja, valódi bozóttá alakíthatja át a darwini „törzsfát” – legalábbis annak alapjainál, gyökereinél. A magasabb rendű élőlényeknél ugyanis már valóban döntően lineáris, azaz egy fához és annak ágaihoz hasonló leszármazás érvényesülhet.

Géncsere a darwini küszöb alatt

Darwinnak nem követője, hanem elődje volt Carl von Linné svéd természettudós, de mára épp a darwinizmus miatt vált idejétmúlttá munkássága. A fajok osztályozására 250 éve által kidolgozott egy rendszert, de az a neodarwinista eredmények nyomán felülvizsgálatra szorul. A Charles Darwin előtt egy évszázaddal született Linné (1707–1778) abban a meggyőződésben alakította rendszerét, hogy a fajokat Isten alkotta a világ teremtésekor, és azóta nem is változtak. Számos biológus sürgeti olyan osztályozás kidolgozását, amely túllép az alaki sajátosságokon, és figyelembe veszi az evolúciót. A taxonómia sajátos problémája, hogy miként lehet pótolni az egyes növények és állatok két évszázada használt nevét anélkül, hogy káosz alakulna ki.

Módosul a fajok osztályozásának rendszere

A hímek gyorsabb fejlődéséről alkotott elképzelés már a 19. században megszületett Charles Darwinnak köszönhetően, akinek a pávakakasok ékes farktollkoronája és a pávajércék egyhangú farktollazata közti különbség szúrt szemet. Néhány kutatót az a kérdés kezdte foglalkoztatni, hogy mi hajtja ennyire a hímeket az evolúciós fejlődés irányába annak ellenére, hogy ugyanazokkal a génekkel rendelkeznek, mint a nőstények.

Az egyszerűség hátrány, de a gyorsaság döntő

ELLENLÁBASOK

Kétszáz éve született Darwin legnagyobb ellenlábasa, a mélyen istenhívő Richard Owen. 1881-ben ő alapította a brit Természettudományi Múzeumot, új fajként azonosította a gorillát, valamint Owen nevezte el a mai gyerekek fantáziáját is megmozgató őslényeket dinoszauruszoknak. Owen haláláig meg volt győződve arról, hogy Darwin téved, amikor azt állítja, hogy az evolúció a véletlen mutácó révén működik.

Az ember, aki megalkotta a dinoszaurusz szót

Sztálin biológusa, Liszenko a gyümölcsöket szorgosan keresztezgető Micsurin kutatásait „fejlesztette tovább”. Az akkor már rég meghaladott lamarckizmus híveként meg volt győződve arról, hogy a tervezhető környezeti változások határozzák meg a faji jellegzetességeket, nem pedig a „misztikus” genetikai tényezők. Idővel már a darwini szelekció elméletét is idejét múltnak minősítette, és azt állította, az élőlények versengés helyett inkább segítik egymást.

„Bravó, Liszenko elvtárs!” – 110 éve született Sztálin biológusa

Sokan ma sem hiszik el, hogy az élővilágot nem egy gondos kertész, hanem a természetes szelekció alakította olyan tökéletessé, amilyennek tűnik. A Science amerikai magazin 2005-ös felmérése szerint az Egyesült Államokban az emberek hatvan százaléka nem biztos abban, hogy az embert a természetes szelekció alakította ki, míg Bulgáriában „csak” az emberek fele, Magyarországon pedig a harmada bizonytalan ebben.

A Science az eredményeket összegző ábrát kölcsönadta a National Geographicnek.

A New Scientist amerikai magazin cikke szerint azok is gyakran tévedésben vannak az evolúciót illetően, akik elfogadják tudományos tényként. Ezért összeszedték az evolúciót ismerni vélők körében elterjedt, de valójában alaptalan állításokat. Lássuk ezeket!

Nyolc nagy emberi tévedés

Az Egyesült Államokban felerősödtek az úgynevezett „kreacionista” nézetek, és egyre több helyen kell a tankönyvekbe antidarwinista kitételeket beilleszteni. Törekvéseiket egyre több szövetségi államban a politikusok is támogatják, s ezért a teremtéselmélet (a kreacionizmus) tételeinek megfelelően próbálják átírattatni az amerikai iskolákban a tankönyveket. Az is felmerült már az elképzelések között, hogy azokat a könyveket, amelyek ennek ellenére az evolúcióelméletet támogatják, matricákkal kéne „megbélyegezni”, felhívva a figyelmet a „veszélyes tanokra”.

Az evolúciót cáfolva írják át a tankönyveket az USA-ban

Nemcsak Amerikában akadnak vallási alapon kritikusai a darwinizmusnak, hanem Ausztriában is. A bécsi érsek „neodarwinizmus” elleni levele megütközést keltett.
Schönborn érsek írásában leszögezte például, hogy a neodarwinisták nézeteit az egyház nem ismeri el, sőt nem is tűri azt. Szerinte a katolikus egyház nem tartja összeegyeztethetőnek a hittel a természetes kiválogatódás elméletét.

Bécs antidarwinista érseke az elhunyt pápával száll szembe

EGY ÖSSZEGZŐ ÍRÁS

A tényt, hogy Földünk pezseg az élettől, az evolúciós elmélet tudományosan magyarázza. Mások csodaként értékelik, véleményük szerint a darwini elképzelés tele van ellentmondásokkal, amelyeket csak az „intelligens tervezés” elmélete képes kiküszöbölni. Az érveket és ellenérveket sorakoztatjuk fel a National Geographic Channel filmje nyomán.

  • Darwin tévedett? – 1. rész
  • Darwin tévedett? – 2. rész

    KÉT ÉRDEKESSÉG

    Charles Darwin (1809–1892) élete során 6530 levelet kapott és 7591-et írt. Lelkiismeretes válaszküldő is volt, válaszleveleinek 63 százalékát postázta tíz napon belül.

    A zsenik sűrűn leveleztek

    175 éves korában pusztult el Harriet, a galápagosi óriásteknős, amely a Föld jelenleg legidősebb állata volt. Nemcsak életkora folytán vált híressé, egyben igazi tudománytörténeti személyiség is volt. Darwin, aki több szigeten is gyűjtött állatokat, köztük óriásteknősöket is, Harrietet nagyjából ötéves korában fogta be. Saját otthonába vitte az állatot, de az angol éghajlatot nem kedvelte, ezért a tudós egyik kollégája 1842-ben elvitte Ausztráliába, a brisbane-i botanikus kertbe. Ott a Harry nevet adták neki. Az eddigi leghosszabb életkort egyébként egy Madagaszkárról származó sugaras teknősről jegyezték fel: a 192 évet élt állatot még James Cook kapitány ajándékozta Tonga sziget királyának.

    Elpusztult a világ legidősebb állata

    A cikk előző része

  • Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

    Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

    A ma élő dél-ázsiai folyami delfinek rokona volt az az állat, amely Amazónia perui részén élt 16 millió évvel ezelőtt, és akár 3,5 méteresre is nőhetett.

    Környezetbarát felújítás

    Környezetbarát felújítás

    Az építészetben nemcsak az új épületeknél, hanem már a régiek felújításánál is eljárhatunk klímabarát,környezetbarát módon.

    Élő tank a triászból

    Élő tank a triászból

    A krokodilok egy eddig ismeretlen, 215 millió éve élt ősi rokonát azonosították texasi kutatók.

    Soha többé hólapát?

    Soha többé hólapát?

    Egy új fejlesztésnek köszönhetően az önmelegítő betonon nem fog megtapadni a hó vagy a jég, így talán majd elfelejthetjük a hólapátot vagy az útszórást - legalábbis bizonyos körülmények között.

    A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

    A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

    A sokak számára már most is igen magas élelmiszerárak a klímaváltozás hatására még magasabbra szöknek majd.

    National Geographic 2024. márciusi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    18 780 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket