Előkerült a világ legrégebbi agya

Az őshal fosszíliájára Kansas államban találtak a New York-i Természettudományi Múzeum paleontológiai részlegének munkatársai. A mintegy 300 millió esztendős ősmaradvány a porcoshalak képviselője, a tengerimacska-alakúak (kimérafélék) rendjébe tartozó kihalt faj, amely a ma élő pöttyös macskahal (Hydrolagus colliei) rokona, és a földtörténeti óidő (paleozoikum) karbon időszakában élt. A kövületet Franciaországba továbbították, ahol az Európai Szinkrotronsugárzási Központban olyan ősi porcoshalakat vizsgálnak, amelyek koponyái nem lapultak szét az ősmaradvánnyá válás során.

A vizsgálat közben a koponyát kitöltő kőzetanyagon belül egy csomós szerkezetű területet fedeztek fel, amely környezetéhez képes tömörebb volt. A további elemzések rávilágítottak, hogy a csomó szerkezete szimmetrikus, és olyan irányban megnyúlt, ahogy az egykori agynak kellett a koponyában elhelyezkednie. A 3D-s vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy valóban egy ősi agyat sikerült találni, és a rekonstrukció során az egyes agyi területeket is azonosították.

A 3D-s vizsgálat által rekonstruált kép

„A megkövült agy nagyon ritka, és messze ez a legrégebbi példány” – nyilatkozta a leletet megtaláló new york-i múzeum kurátora, John Maisey, aki a felfedezésről két francia kollégájával együtt az amerikai tudományos akadémia hivatalos folyóiratának (PNAS) internetes kiadásában számolt be. A szakember megjegyezte, hogy fosszilizációra a puha szövetek is képesek, de leginkább az izmok, vagy olyan szervek mint például a vese. „Most már tudjuk, hogy az őskövületekben az agyak is fennmaradhatnak, így további darabok után is elkezdhetjük a kutatást. Az első gerincesek agyáról igen korlátozottak az ismereteink, pedig az agy evolúciója a gerincesek történetének egyik lényegi eleme – tájékoztatott Maisey.