Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Tudomány

Malacokkal az emberi vándorlás nyomában

2009.03.10.Admin
National Geographic Magyarország

Mintha genetikai kenyérmorzsák nyomát követnék, úgy használták fel a tudósok a sertések DNS-ét, hogy segítségével rekonstruálják az emberek migrációját Ázsiából a csendes-óceáni térségbe.

A sertések szolgáltatta támpontok feltárták, hogy a történet sokkal bonyolultabb, mint azt a régóta fennálló elméletek sugallják.

Bizonyítékaik alapján a kutatók azt állítják, hogy a sertéseket magukkal vivő különféle kultúrák Vietnamból dél felé vonultak a Maláj-félszigeten át az Indonéz-szigetvilághoz tartozó Szumátrára, Jávára és Kis-Szunda-szigetekre. Innen az utazók elérték Új-Guineát, majd továbbvándoroltak Hawaiira és Francia Polinéziára.

Ez az útvonal éles ellentétben áll a hagyományos elmélettel, mely szerint az első csendes-óceáni telepesek Tajvanról származtak, és egyetlen kulturális egységként vándoroltak a Fülöp-szigeteken át Új-Guineába, majd tovább keletre.

„Biztosan tudjuk, hogy a csendes-óceáni térségben található sertések nem a hagyományos felfogás szerint Tajvanról kiinduló utat követték” – mondja Greg Larson, a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent cikk vezető szerzője, jelenleg a svédországi Uppsalai Egyetem genetikusa.

Larson csoportja hiába kutatta végig a Tajvan–Fülöp-szigeteki útvonalat, hogy ahhoz hasonló genetikai jellemzőjű disznókat találjon, amilyenek a csendes-óceáni térséget uralják. Az ezen az úton talált sertések kelet-ázsiai házisertések, amelyeket Larson szavai szerint nem olyan régen telepítettek be a vidékre.

A sertések génjei egy olyan jegyet hordoznak magukon, amely pontosan elárulja, honnan érkeztek az állatok. Mivel a sertéseket háziasították és a csendes-óceáni térséget benépesítő első emberek közül legalább néhányan magukkal vitték őket, ezért a sertések kézenfekvő és könnyen hozzáférhető módszert kínálnak az emberi vándorlás nyomon követésére.

„Ironikus módon az emberek tanulmányozásának legjobb módszere annak megvizsgálása, amit az emberek magukkal vittek, és nem maguknak az embereknek a vizsgálata” – mondja Larson.

Larson és csoportja tehát 781 DNS-mintát vett mai és ősi sertésekből, hogy megállapítsák, hová vitték a különféle sertéstípusokat. Az eredményekből az derült ki, hogy a disznók egyik típusa Dél-Kínából Tajvanon és a Fülöp-szigeteken át terjedt el a nyugati Csendes-óceán szigeteire.

Egy ettől eltérő disznó másik, korábbi szétszóródása azonban Vietnamból indult ki. Ez a sertés lett a keleti csendes-óceáni térség uralkodó faja.

Larson szerint ezek a fölfedezések azt az elméletet támasztják alá, mely szerint nem egész nyelvcsoport és kultúra vándorolt egy tömegben Tajvanról kiindulva, hanem az egyes csoportok először Kelet-Indonéziában találkoztak össze, mintegy 3500 évvel ez előtt.

Az így létrejövő, lapita népességként ismert kulturális együttes azután egységként terjedt tovább a Fidzsi- és a Tonga-szigetekre. A lapiták voltak a polinézek ősei, akik elterjesztették a kultúrát Hawaiira, Tahitira és más távoli szigetekre.

Larson elképzelésének azonban számos ellenzője van, akik régészeti és nyelvészeti bizonyítékok alapján kitartanak a „Tajvanról kiinduló” emberi elterjedés mellett, és nem tartják meggyőzőnek ennek sertésekkel való „fölülírását”.

Hozzászólások

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

A kőolaj iránti kereslet továbbra is nő, azonban ez a trend egészen gyorsan megfordulhatna egy új elemzés szerint.

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A kutatók egyre többet foglalkoznak a kutyák viselkedésével, és a világ vezető, e témával foglalkozó, kutatócsoportja Magyarországon dolgozik.

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

A világóceán legmélyebb pontja, a Challenger Deep újabb, ezúttal kínai látogatókat kapott.

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

A természetben a gyémánt hosszú idő alatt, elképesztő nyomáson és hőmérsékleten, esetleg hirtelen, becsapódások hatására alakul ki, napjainkban azonban már az emberek is képesek létrehozni az anyagot.

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Egy frissen elvégzett átfogó adatelemzés és modellezés alapján a kisbolygó becsapódása nélkül a dinoszauruszok tovább uralkodhattak volna a Földön.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket