Műholdakkal vizsgálják az Etna légzését
Olasz vulkanológusok radarral felszerelt műholdak segítségével követik nyomon a szicíliai tűzhányó felszínének legapróbb változásait.
Az Etna Európa legnagyobb és egyik legaktívabb vulkánja. Három fő- és több mint száz mellékkrátere valamelyikéből gyakori az anyagszóródás illetve a lávaömlés. Az Etna jellegzetes „légzési” periódussal is rendelkezik. A mélyben lévő magma mennyiségétől és anyagától függően duzzadásai, azaz „kilégzési”, valamint lelohadásai, azaz „belégzési” periódusai vannak, amelyek hónapokig, néha évekig tartanak.
A kutatók, Marco Neri, az olasz Geofizikai és Vulkanológiai Intézet munkatársának vezetésével 1992 és 2006 között egy új módszerrel, az ún. radarinterferometriával kísérték figyelemmel az Etna minden „rezdülését”. A módszer lényege, hogy az objektumot vizsgáló műholdakat radarokkal szerelik föl, amelyek elektromágneses sugarakat küldenek a Föld felé. A visszaérkező jelzés eredetét a radar folyamatosan regisztrálja, amelynek eredményeképpen a felszín milliméteres pontossággal megrajzolható. A különböző időszakokban felvételezett adatokból a tűzhányó legkisebb változásait is nyomon tudták követni.
A megfigyelésekből, amelynek eredményeit Neri a Geophysical Research Letters című tudományos szaklapban publikálta, az derül ki, hogy 1993 és 2001 között az Etna „belégzési” szakaszban volt, vagyis a korábban rá jellemző duzzadás lelohadt. Ezzel egyidőben a vulkán lejtőin hosszanti repedések keletkeztek, és a hegyoldalak néhány cm-t elmozdultak a tenger irányába.
A La Repubblica című olasz lap szerint a kitörési periódusok és a „légzési” fázisok elemzése nemcsak az Etna, hanem a világ más bazaltvulkánjai működésének megértéséhez is hasznos modell lehet, amelynek segítségével talán enyhíthetjük a váratlan kitörések kockázatainak mértékét.
Kapcsolódó cikkek:
66 millió éves tollat rejtett egy dinoszaurusz ürüléke
A kiváló állapotban konzerválódott toll fontos elem a madarak történetének kirakósában.
A gleccserek olvadása miatt gyakoribbá válnak a méhbetegségek
Ahogy az Alpok gleccserei visszahúzódnak, az ennek hatására változó növénytakaró elősegítheti mind a vadméhek, mind a háziméhek számára veszélyes kórokozók terjedését.
Lehet, hogy nem is egyetlen betegség az 1-es típusú cukorbetegség
Újabb vizsgálat igazolja, hogy az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásához eltérő okok vezethetnek.
Embriókat rejtő dinoszaurusztojásokat találtak
Egy montanai lelőhelyen ugyanazon dinoszauruszfaj különböző egyedfejlődési szintjein álló egyedei kerültek elő.
Ősi medvekoponya került elő a Tisza medréből
A szakértők szerint a maradvány egy jégkorszaki barlangi medvéhez tartozik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
