Műholdakkal vizsgálják az Etna légzését
Olasz vulkanológusok radarral felszerelt műholdak segítségével követik nyomon a szicíliai tűzhányó felszínének legapróbb változásait.
Az Etna Európa legnagyobb és egyik legaktívabb vulkánja. Három fő- és több mint száz mellékkrátere valamelyikéből gyakori az anyagszóródás illetve a lávaömlés. Az Etna jellegzetes „légzési” periódussal is rendelkezik. A mélyben lévő magma mennyiségétől és anyagától függően duzzadásai, azaz „kilégzési”, valamint lelohadásai, azaz „belégzési” periódusai vannak, amelyek hónapokig, néha évekig tartanak.
A kutatók, Marco Neri, az olasz Geofizikai és Vulkanológiai Intézet munkatársának vezetésével 1992 és 2006 között egy új módszerrel, az ún. radarinterferometriával kísérték figyelemmel az Etna minden „rezdülését”. A módszer lényege, hogy az objektumot vizsgáló műholdakat radarokkal szerelik föl, amelyek elektromágneses sugarakat küldenek a Föld felé. A visszaérkező jelzés eredetét a radar folyamatosan regisztrálja, amelynek eredményeképpen a felszín milliméteres pontossággal megrajzolható. A különböző időszakokban felvételezett adatokból a tűzhányó legkisebb változásait is nyomon tudták követni.
A megfigyelésekből, amelynek eredményeit Neri a Geophysical Research Letters című tudományos szaklapban publikálta, az derül ki, hogy 1993 és 2001 között az Etna „belégzési” szakaszban volt, vagyis a korábban rá jellemző duzzadás lelohadt. Ezzel egyidőben a vulkán lejtőin hosszanti repedések keletkeztek, és a hegyoldalak néhány cm-t elmozdultak a tenger irányába.
A La Repubblica című olasz lap szerint a kitörési periódusok és a „légzési” fázisok elemzése nemcsak az Etna, hanem a világ más bazaltvulkánjai működésének megértéséhez is hasznos modell lehet, amelynek segítségével talán enyhíthetjük a váratlan kitörések kockázatainak mértékét.
Kapcsolódó cikkek:
Óriás részecskegyorsító a Holdon?
Érdekes elképzelés a Holdon építendő részecskegyorsító és ütköztető, amelyet a jövő század részecskefizikusai használhatnának.
Kiszámolták, mennyi a SARS-COV-2 vírusok össztömege bolygónkon
Az életünket második éve befolyásoló járványt meglepően kis össztömegű vírus hozza létre.
420 millió éves növényi maradványokat találtak
A felfedezés segíthet jobban megérteni, hogy miként hódították meg a növények a szárazföldeket.
Csökkent a talajközeli ózon mennyisége
A talajközeli ózon káros hatású, a csökkentése kívánatos cél.
Az inváziós növények sikerének háttere
Hazai ökológus is részt vett abban a nemzetközi kutatásában, mely azt vizsgálta, hogy az inváziós képesség alapján hogyan csoportosíthatók a fajok, és milyen tényezők határozzák meg az idegenhonos fajok terjedésének sikerét Európában.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
