Műholdakkal vizsgálják az Etna légzését
Olasz vulkanológusok radarral felszerelt műholdak segítségével követik nyomon a szicíliai tűzhányó felszínének legapróbb változásait.
Az Etna Európa legnagyobb és egyik legaktívabb vulkánja. Három fő- és több mint száz mellékkrátere valamelyikéből gyakori az anyagszóródás illetve a lávaömlés. Az Etna jellegzetes „légzési” periódussal is rendelkezik. A mélyben lévő magma mennyiségétől és anyagától függően duzzadásai, azaz „kilégzési”, valamint lelohadásai, azaz „belégzési” periódusai vannak, amelyek hónapokig, néha évekig tartanak.
A kutatók, Marco Neri, az olasz Geofizikai és Vulkanológiai Intézet munkatársának vezetésével 1992 és 2006 között egy új módszerrel, az ún. radarinterferometriával kísérték figyelemmel az Etna minden „rezdülését”. A módszer lényege, hogy az objektumot vizsgáló műholdakat radarokkal szerelik föl, amelyek elektromágneses sugarakat küldenek a Föld felé. A visszaérkező jelzés eredetét a radar folyamatosan regisztrálja, amelynek eredményeképpen a felszín milliméteres pontossággal megrajzolható. A különböző időszakokban felvételezett adatokból a tűzhányó legkisebb változásait is nyomon tudták követni.
A megfigyelésekből, amelynek eredményeit Neri a Geophysical Research Letters című tudományos szaklapban publikálta, az derül ki, hogy 1993 és 2001 között az Etna „belégzési” szakaszban volt, vagyis a korábban rá jellemző duzzadás lelohadt. Ezzel egyidőben a vulkán lejtőin hosszanti repedések keletkeztek, és a hegyoldalak néhány cm-t elmozdultak a tenger irányába.
A La Repubblica című olasz lap szerint a kitörési periódusok és a „légzési” fázisok elemzése nemcsak az Etna, hanem a világ más bazaltvulkánjai működésének megértéséhez is hasznos modell lehet, amelynek segítségével talán enyhíthetjük a váratlan kitörések kockázatainak mértékét.
Kapcsolódó cikkek:
Génvizsgálattal tisztázták az első földművesek kilétét
Az újkőkori forradalom, vagyis a letelepedés és a földműves-állattenyésztő életmódra való áttérés a közel-keleti régióban zajlott, ám eddig elég zavaros volt, hogy tulajdonképpen kik is tették meg ezt a fontos lépést.
Mitől erősek a madárfészkek?
A madárfészkek kis gallyak egymásra hatásán alapuló stabilitását vizsgálták meg és feltárták azokat a mechanikai hatásokat, amelyek egyben tartják a fészkeket.
Javítható a búza minősége és mennyisége
A kalászban növekvő szemek mennyisége attól függ, hány egyedi virág alkotja a kalászvirágzatot, egy új kutatás szerint ez akár negyedével is növelhető.
Biocement megújuló forrásokból
A szingapúri kutatók fejlesztésében készült anyagot már a gyakorlatban is használják.
Hogyan működnek a segítő bélbaktériumok?
Az elmúlt pár évtizedben nagyon sokat hallhattunk az egészséges bélmikrobiom fontosságáról, egy új kutatás kiderítette, miként is segítenek a jótékony hatású mikrobáink.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
