Műholdakkal vizsgálják az Etna légzését
Olasz vulkanológusok radarral felszerelt műholdak segítségével követik nyomon a szicíliai tűzhányó felszínének legapróbb változásait.
Az Etna Európa legnagyobb és egyik legaktívabb vulkánja. Három fő- és több mint száz mellékkrátere valamelyikéből gyakori az anyagszóródás illetve a lávaömlés. Az Etna jellegzetes „légzési” periódussal is rendelkezik. A mélyben lévő magma mennyiségétől és anyagától függően duzzadásai, azaz „kilégzési”, valamint lelohadásai, azaz „belégzési” periódusai vannak, amelyek hónapokig, néha évekig tartanak.
A kutatók, Marco Neri, az olasz Geofizikai és Vulkanológiai Intézet munkatársának vezetésével 1992 és 2006 között egy új módszerrel, az ún. radarinterferometriával kísérték figyelemmel az Etna minden „rezdülését”. A módszer lényege, hogy az objektumot vizsgáló műholdakat radarokkal szerelik föl, amelyek elektromágneses sugarakat küldenek a Föld felé. A visszaérkező jelzés eredetét a radar folyamatosan regisztrálja, amelynek eredményeképpen a felszín milliméteres pontossággal megrajzolható. A különböző időszakokban felvételezett adatokból a tűzhányó legkisebb változásait is nyomon tudták követni.
A megfigyelésekből, amelynek eredményeit Neri a Geophysical Research Letters című tudományos szaklapban publikálta, az derül ki, hogy 1993 és 2001 között az Etna „belégzési” szakaszban volt, vagyis a korábban rá jellemző duzzadás lelohadt. Ezzel egyidőben a vulkán lejtőin hosszanti repedések keletkeztek, és a hegyoldalak néhány cm-t elmozdultak a tenger irányába.
A La Repubblica című olasz lap szerint a kitörési periódusok és a „légzési” fázisok elemzése nemcsak az Etna, hanem a világ más bazaltvulkánjai működésének megértéséhez is hasznos modell lehet, amelynek segítségével talán enyhíthetjük a váratlan kitörések kockázatainak mértékét.
Kapcsolódó cikkek:
Algák eddig nem látott 3D-modelljeit alkották meg az ÖK kutatói
Mint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki
A migrén kutatásáért ítélték oda idén az Agy-díjat
A dániai Lundbeck Alapítvány csütörtökön jelentette be
Szuperföldet találtak egy közeli rendszerben
Az objektum felszínén elképesztő forróság uralkodik.
A patagóniai gleccsertavak áradásának változásai
A szakértők azt vizsgálták, hogy a gleccserek miként idézhetnek elő áradásokat a hegyi régiókban.
A migrén és a tanulási képességek összefüggéseit vizsgálták szegedi kutatók
A migrénben szenvedő felnőtt és gyermek betegek vizuálisan irányított, asszociatív tanulási képességeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem kutatói.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
