Műholdakkal vizsgálják az Etna légzését
Olasz vulkanológusok radarral felszerelt műholdak segítségével követik nyomon a szicíliai tűzhányó felszínének legapróbb változásait.
Az Etna Európa legnagyobb és egyik legaktívabb vulkánja. Három fő- és több mint száz mellékkrátere valamelyikéből gyakori az anyagszóródás illetve a lávaömlés. Az Etna jellegzetes „légzési” periódussal is rendelkezik. A mélyben lévő magma mennyiségétől és anyagától függően duzzadásai, azaz „kilégzési”, valamint lelohadásai, azaz „belégzési” periódusai vannak, amelyek hónapokig, néha évekig tartanak.
A kutatók, Marco Neri, az olasz Geofizikai és Vulkanológiai Intézet munkatársának vezetésével 1992 és 2006 között egy új módszerrel, az ún. radarinterferometriával kísérték figyelemmel az Etna minden „rezdülését”. A módszer lényege, hogy az objektumot vizsgáló műholdakat radarokkal szerelik föl, amelyek elektromágneses sugarakat küldenek a Föld felé. A visszaérkező jelzés eredetét a radar folyamatosan regisztrálja, amelynek eredményeképpen a felszín milliméteres pontossággal megrajzolható. A különböző időszakokban felvételezett adatokból a tűzhányó legkisebb változásait is nyomon tudták követni.
A megfigyelésekből, amelynek eredményeit Neri a Geophysical Research Letters című tudományos szaklapban publikálta, az derül ki, hogy 1993 és 2001 között az Etna „belégzési” szakaszban volt, vagyis a korábban rá jellemző duzzadás lelohadt. Ezzel egyidőben a vulkán lejtőin hosszanti repedések keletkeztek, és a hegyoldalak néhány cm-t elmozdultak a tenger irányába.
A La Repubblica című olasz lap szerint a kitörési periódusok és a „légzési” fázisok elemzése nemcsak az Etna, hanem a világ más bazaltvulkánjai működésének megértéséhez is hasznos modell lehet, amelynek segítségével talán enyhíthetjük a váratlan kitörések kockázatainak mértékét.
Kapcsolódó cikkek:
A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét
Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.
Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.
A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak
A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.
Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?
A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak.
Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón
A NASA OSIRIS-REx űrszondája a tervek szerint hajtotta végre a szükséges lépéseket, de csak néhány nap múlva derül ki, hogy elegendő mintát tudott-e venni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
