Miért vannak csúnya emberek?
Brit kutatók választ találtak arra a kérdésre, hogy az evolúció során miért nem szelektálódtak ki egyebek között az előnytelen külsőért felelős gének, miért vagyunk annyira sokfélék.
Az ember a szexuálisan szelektáló fajok közé tartozik, a legjobb genetikai állományú utódok létrehozása érdekében a nők törekvése, hogy a legelőnyösebb külsejű férfit szerezzék meg maguknak (és viszont).
Felmerül azonban egy kérdés. Elvileg annak kellene történnie, hogy a legelőnyösebb külsejű férfiak szaporodnak a leginkább, génjeiket elsősorban ők örökítik tovább, így hosszú idő alatt a szelekció következtében uniformizálódnunk kellett volna. Ha főként a jóképű macsók génjei jellemeznék világunkat, nem lenne olyan sok előnytelen külsejű ember, egyformábbak lennénk, kívül-belül. Miért van tehát, hogy mégis nagyon különbözünk egymástól?
Az angol Newcastle Egyetem kutatói, Prof. Marion Petrie és Dr. Gilbert Roberts az elmúlt tíz évben a genetikai sokféleség okait kutatták. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy a génállomány változatossága valamiféle előnnyel jár, ami még az uniformizált szépségen is túltesz.
Amikor a szerelő nem szerel
Sejtésük beigazolódott. A DNS-nek vannak olyan részei, melyek az úgynevezett „DNS repair kit”-et, azaz olyan fehérjéket kódolnak, amelyek a génállomány megváltozása esetén képesek a hibák, mutációk kijavítására. Ha e „szerelő” fehérjéket kódoló gének területén következik be mutáció, a hibák kijavítása nem, vagy nem teljes mértékben valósul meg.
Ez természetesen veszélyekkel is jár, hiszen a hibás gének következtében szöveti degeneráció és rosszindulatú daganatok kialakulása is megindulhat. Másrészt viszont kedvező is, amikor a mutáció eredményeképp az egyén ellenállóbbá válik bizonyos betegségekkel szemben, képes lesz leküzdeni egyes vírusok és baktériumok támadását.
Úgy tűnik, ez utóbbi előny az, ami magyarázatul szolgál a sokféleség fennmaradására. A kutatók 2005-ben sajátos kísérletet végeztek. Kiválasztottak olyan férfiakat, akik génállományára a „repair” gének mutációja révén jellemző volt a sokféleség, lefényképezték őket, és a képeket megmutatták fiatal nőknek. Kiderült, hogy ezek a férfiak – akik a mutáció révén változatos génállománnyal rendelkeznek, ellenállók sok betegséggel szemben, és ezt a tulajdonságukat nagy valószínűséggel tovább is örökítik utódaiknak – az átlagnál vonzóbbak a nők szemében.
A darwini elképzelésekkel szemben tehát a szexuális szelekció épphogy a genetikai sokféleségnek kedvez. Nem a stabil génállományú férfiak a vonzók, hanem azok, akik genetikai változatosságuk miatt ellenállók – viszont a mutációk miatt kiszámíthatatlan, milyen leszármazottak várhatók tőlük.
Nem ebihalként kezdték életüket a szárazföld első gerincesei
Egy új kutatás átírja az elképzeléseinket a szárazföldre lépő első négylábúakról, és arról, hogy voltaképpen mi vezetett el a szárazföld meghódításához.
Videó mutatja meg, miként terjed az epilepsziás roham az agyban
A szakértők egy új képalkotó eljárás segítségével vizsgálták zebradániók agyát.
Meglepően könnyen átszoktathatók a cicák a beltéri életmódra
Tanulságos vizsgálatot végeztek Új-Zélandon, ahol a kijárós macskák különösen nagy veszélyt jelentenek az egyedülálló és sérülékeny őshonos állatvilágra. Az eredményekből világszerte érdemes tanulni.
Ilyen volt a Balaton legszárazabb időszaka
Bár a Balaton vízállása most is szokatlanul alacsony, még messze van a legvízhiányosabb időszakától. Az ELTE kutatói kiderítették, hogyan változott legnagyobb tavunk és környezete az elmúlt több mint 11 ezer évben.
Miért csak a nőstény szúnyogok szívnak vért?
A szúnyogok többsége nem célozza az embert, viszont a mi vérünk szívó fajok komoly problémát okozhatnak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
