Különleges dinoszauruszlelet Kínából

90 millió esztendős fosszilis „dinoszauruszcsordát” tártak föl amerikai és kínai paleontológusok a Góbi-sivatagban.
Kína Belső-Mongólia nevű autonóm területén, a tartományi székhelytől, Kokuhoto városától mintegy 600 km-re nyugatra a National Geographic által finanszírozott amerikai – kínai expedíció már 2001-ben megtalálta a felső kréta időszakban élt 25 fiatalkorú Sinornithomimus maradványait. A tollas „madárutánzó” fiatal dinoszaurusz-egyedek elpusztulása egyszerre történt, s egy ilyen lelőhelyre csak a legritkább esetben bukkannak az őslénykutatók. A jó állapotban fönnmaradt ősmaradványok bepillantást engednek abba, hogy ezek a kis termetű, csordában élő tollas növényevők hogyan éltek hajdanán.
„Ez egy nagyon izgalmas felfedezés, hiszen az esetek 99, 9 százalékában olyan dinoszauruszok csontvázaira bukkanunk, amelyek más-más időben éltek, s különböző, általunk ismeretlen okok miatt pusztultak el” – nyilatkozta Paul Sereno, a Chicagói Egyetem paleontológus tanára, az expedíció egyik vezetője. A megtalált leletekből kiindulva csak 1 ezreléknyi az esély arra, hogy egy időben élt, és valami természeti csapás (árvíz, vulkánkitörés stb.) következtében egyszerre, tömegesen elpusztult állatok maradványaira találjanak. A kínai lelet igazi őslénytani világszenzációnak számít.
A csontok elhelyezkedése az üledékben
A fosszíliák elhelyezkedése alapján a tudósok arra következtettek, hogy az egykori tó vizéből csoportosan ivó fiatal dinoszauruszok beragadtak az iszapba, és lassan elsüllyedtek. Később a tó partjára kimerészkedő ragadozók megpróbálhatták kiráncigálni a sár fogságába zárt szerencsétlen állatokat: erre enged következtetni a medencecsontok fura elhelyezkedése. A kövületek között az egykori tóban élhetett rákszerű lények maradványaira is rábukkantak. Ez valószínűleg arra utal, hogy az elpusztult Sinornithomimusok tetemét gyorsan belepte a víz, amivel megmagyarázható a maradványok jó megtartása is.
Rekonstruált rajz a csapdába esett állatokról
A csontokat a feltárás után a Chicagói Egyetemre szállították tudományos elemzés és konzerválás céljából, ez évben azonban valamennyi eredeti csontváz visszakerül Kínába. Közülük kettőt a napokban állítottak ki Belső-Mongólia központjában, Kokuhotóban.
Mint Sereno professzor kifejtette, a Sinornithomimusok, azaz madárutánzó dinoszauruszok kis termetű, két lábon járó őshüllők voltak, amelyek testét struccszerű toll borította, és apró növényeket legelésztek. A kifejlett egyedek magassága nemigen haladta meg a 120 centimétert. Még röpképtelenek voltak, a tollak leginkább a hőháztartásban játszottak szerepet, és valószínűleg melegvérűek voltak. Evolúciós jelentőségük óriási, mert belőlük illetve más tollas dinoszauruszokból fejlődtek ki a madarak. Az expedícióban részt vevő Tan Hszi-nej, a belső-mongóliai Föld- és Erőforrásügyi Hivatal munkatársa elmondta, hogy a fiatalok valószínűleg magukra lettek hagyva a bajban, a felnőttek fészket raktak vagy tojásaikkal foglalatoskodtak, mindenesetre nem törődtek utódaikkal.
Kapcsolódó cikkek: