Tengeri szörny a jurából

A Pliosaurusok (rövidnyakú uszonyos ősgyíkok) a jura és a kréta időszakokban éltek. A tengeri hüllőknek rövid nyakuk és hosszúkás fejük volt, s némiképp hasonlítottak a mai krokodilokra, azonban négy jellegzetes formájú, végtagokból kialakult uszonyuk volt, amelyek alkalmassá tették őket a mélyvízi életmódra. Húsevők voltak, erőteljes állkapcsuk sok éles, kúp alakú fogat hordozott. Méretük 4 és 15 méter közt váltakozhatott. Zsákmányaik halak, ichtyosaurusok (halgyíkok) és plesiosaurusok (hosszúnyakú uszonyos ősgyíkok)lehettek.

A Pliosaurus-fosszíliát 2008-ban találták meg norvég paleontológusok, s a koponya maradványaiból, valamint a húszezernél több fönnmaradt csonttöredékből az Oslói Egyetem Természettudományi Múzeumának paleontológusai megkísérelték rekonstruálni a csúcsragadozót, amely becsléseik szerint 147 millió évvel ezelőtt élt.

Ennek alapján az X-ragadozónak elkeresztelt szörny testhossza elérte a 15 métert, súlya pedig a 45 tonnát. Az állat koponyája 3 méteres volt, s állkapcsában 30 centiméteres fogak sorakoztak. A koponyarekonstrukció alapján a kutatók megkísérelték kiszámítani a Pliosaurus harapásának erejét, összehasonlítva a hasonló fejformájú floridai alligátorokéval.

E számítások révén harapáskor a lény fogai egy négyzethüvelyknyi (6, 45 négyzetcentiméternyi) területre 15 tonnányi erőt fejtettek ki.

Ez a legnagyobb harapáserő, amelyet valamilyen élőlény valaha is képes volt kifejteni. A tengeri szörny harapása négyszer erősebb volt, mint amire a szárazföldi csúcsragadozó, a Tyrannosaurus Rex volt képes, s tízszer nagyobb bármely ma élő állaténál. Jorn Hurum paleontológus szerint, aki a feltárásokat irányította, a szörny akár egy terepjárót is szét tudott volna roppantani.

A csúcsragadozó agya viszont apró méreténél fogva aligha volt képes csúcsteljesítményre. Négy uszonnyal rendelkezett, amelyek közül kettő az utazósebességet volt hivatott biztosítani, a másik kettőt viszont gyorsításkor hozta működésbe.

A Spitzbergák környékén 2007-ben egy másik Pliosaurusra bukkantak, amely ugyancsak 15 méteres lehetett, ám csontozata kevésbé volt masszív, mint az X-ragadozóé.

A földtörténeti középidő tengereinek leghatalmasabb csúcsragadozója, a Pliosaurusok közé tartozó Liopleurodon évtizedek óta ismert feltárásokból. Az tengerekben élő ősgyíknál az ismeretek szerint csak egyetlen ragadozó nőtt hatalmasabbra a Földön: a ma is élő ámbráscet.

Kapcsolódó cikk:
Megkövült szörnyek az Északi-sarkvidéken