A csimpánzok előrébb tartanak az evolúcióban, mint mi
Egy amerikai tanulmány állítása szerint az emberek és a csimpánzok fejlődésének mintegy 6 millió évvel ezelőtti szétválása óta a csimpánzok génjei többet fejlődtek, mint az emberi gének.
A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóirat e heti online kiadásában részletezett eredmények ellentmondanak annak az elterjedt nézetnek, hogy az emberek a nagyfokú genetikai szelekció következtében alakultak ki, amelyet viszonylag nagy agyunk, gondolkodási képességünk és kétlábon járásunk támaszt alá.
Csien-cse Csang (angolosan Jianzhi Zhang) és munkatársai a Michigani Egyetemen a csimpánzok és az emberek 13888 közös fehérjekódoló DNS-szekvenciáját elemezték. Génről génre megvizsgálták a különbségeket és azt, vajon okoz-e változást a szintetizált fehérjékben.
Azokat a DNS-változásokat, amelyek befolyásolják a fehérjeszintézist, funkcionális változásoknak nevezik. Az ún. „néma” változások nem változtatják meg a fehérjéket.
„Ha a néma változásokkal összehasonlítva többségben vannak a funkcionális változások, akkor e funkcionális változások kölcsönös hatása azért fordul elő, mert pozitívan szelektálódtak, mivel valamiért hasznosak voltak az élőlény számára” – nyilatkozta Margaret Bakewell, a kutatócsoport tagja.
Bakewell, Csang és harmadik társuk lényegesen több ily módon evolválódott gént (233-at) talált a csimpánzokban, mint az emberekben (csupán 154-et). Az eredmény annak lehet a következménye, hogy az embereknek sokáig jóval kisebb volt a tényleges populációmérete, mint a csimpánzoké.
„Noha napjainkban nagyságrendekkel több ember él, mint csimpánz, a múltban jóval kisebbek voltak az emberi populációk, és valószínűleg sok még kisebb csoportokra oszlottak” – nyilatkozta Bakewell a LiveScience internetes folyóiratnak. Így tehát az embereknél sokkal nagyobb szerepet játszhattak a véletlenszerű események, mint a természetes szelekció.
A véletlenszerű események azt is megmagyarázhatják, miért találtak a tudósok az emberben több olyan génváltozatot, amelyek vagy semlegesek voltak funkcionális hatás nélkül, vagy negatívan módosultak, s valamilyen betegségben játszanak szerepet.
Az emberek és a csimpánzok evolúciójában még mindig sok megválaszolatlan kérdés rejlik. „Hajlamosabbak vagyunk meglátni a különbségeket köztünk és a csimpánzokkal közös ősünk között, mint a csimpánzok és a közös ős között” –figyelmeztet Csang.
Barátja vagy ellensége a mesterséges intelligencia a kreatív szakmának?
Képzeljünk el egy olyan jövőt, ahol a kreatív szakemberek munkáját a mesterséges intelligencia támogatja és inspirálja. Ez a jövőkép mára valósággá vált, és a hatása máris érezhető.
Hőségnapokon romlik a bombakereső kutyák teljesítménye
Vannak olyan környezeti hatások, amelyek a bombakereső kutyák szaglását, így oedig a sikeres keresést is gátolják.
Ilyen lesz Draco, a pusztulásra termett műhold
Az Európai Űrhivatal (ESA) 2027-re tervezi a speciális műhold felbocsátását és tesztjét.
Magyar szakértők segítettek az aszteroidavadász űrszonda fejlesztésében
A Hera célja a Didymos nevű kettős aszteroida vizsgálata.
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
