Több hullámban vándorolhatott ki az ember őse Afrikából
Koponyavizsgálatok alapján arra következtetnek, hogy több afrikai populáció lehetett a mai ember őse. A kutatócsoport eredményeit az amerikai tudományos akadémia folyóiratában publikálta.
Az emberiség elterjedését magyarázó elméletek közül az ún. Afrikaeredet-elmélet vert gyökeret a tudományos közfelfogásban. E szerint a modern ember közös őse Kelet-Afrikából származik, ahonnan migráció útján terjedt el a többi kontinensen, és váltotta fel a emberi fajt. Hogy a migráció pontosan hogyan és mikor zajlott, arról számos feltevés született.
Az osztrák Gerhard Weber vezette Virtual Anthropology nevű paleoantropológus kutatócsoport vizsgálatainak eredményei alapján most arra következtetnek, hogy az afrikai kontinensről több hullámban történt a modern ember őseinek kivándorlása. A csapat háromdimenziós számítógépes modell segítségével hasonlította össze a korai modern ember, a neandervölgyi ember és a náluk jóval korábban élt Homo erectus digitalizált koponyáit. A munka során összesen kétszáz modellt hasonlítottak össze, és a vizsgálatkor 500 mérési pontot használtak. A kutatók meglepő eredményt regisztráltak. Kiderült ugyanis, hogya korai modern ember koponyái sokkal inkább különböznek egymástól mint a másik két emberelődéi.
Feltételezett migrációs útvonalak
A tudósok mindebből arra következtetnek, hogy az afrikai eredetű modern ember több populációjából jött létre végül a mai ember. Az elmúlt százötvenezer év alatt tehát több migrációs hullám lehetett, amely Afrikából indult ki. Mindez ellentmond az elsősorban genetikai vizsgálatokon alapuló egy őst és azon belül egyetlen ősanyát feltételező „genetikai Éva” elméletnek. Weber szerint maguk az útvonalak is különböztek. Előfordulhatott ugyanis, hogy nem csak a tudósok által jól ismert közel-keleti utat választották, hanem nyugati irányba is eltérhettek, és Európába történő vándorlásuk során a Gibraltári-szoroson is átkelhettek.
Kapcsolódó cikkek:
Fürdőszobáink hívatlan lakóit vizsgálták
Lakásainkat rengeteg élőlénnyel megosztjuk, köztük mikrobák milliárdjaival is.
Ősi rokonaink által hagyott lábnyomokat találtak
Az 1,5 millió éves, megkövesedett nyomok Kenyában kerültek elő.
A cicaszínek sok évtizedes rejtélyét sikerült megoldani
A vörös cicák szinte mind kandúrok, a teknőctarkák és a kalikók pedig csak nőstények – végre az is kiderült, minek köszönhető ez.
Aggasztó hatást gyakorolt a gyermekekre a pandémia
Magyar szakértők mérték fel a kisgyerekek kütyühasználatát a pandémia alatt és után.
Miként készült a nebrai korong?
A világörökségi védelmet élvező lelet anyagának eredete ismert, azonban a készítés mikéntje eddig nem volt az.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
