Több mint négyezer éves koralltelep Hawaii partjainál
Amerikai kutatók megállapították, hogy a Hawaiinál 500 méter mélyen található koralltelepek négyezer évnél is idősebbek. A korallok korát eddig maximálisan háromezer évesre becsülték.
A mélytengeri koralltelepeket a trópusi sekély vizek napfényben fürdő zátonyaihoz hasonló korallpolipok hozzák létre. Ezek is számos állatfajnak adnak otthont, például szivacsoknak, férgeknek, tüskésbőrűeknek továbbá számtalan halfajnak.
A texasi A&M Egyetem kutatói kimutatták, hogy a mélytengeri koralltelepek lényegesen lassabban növekednek, mint azt eddig hitték. A lassú, évi mintegy 4 mikrométeres növekedés alapján a zátonyok kora is kitolódik.
„Az eredmény nem meglepő, hiszen a mélységben az alacsony vízhőmérséklet miatt a növekedési ciklusok jóval lassabban mennek végbe” – jelentette ki Michael Stachowitsch, a bécsi egyetem tengerbiológusa, a der Standard című lapnak nyilatkozva.
A Brendan Roark vezette kutatócsoport, amely eredményeiről az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) számolt be, tengeralattjárók segítségével gyűjtött koralldarabkákat a több méteresre is megnövő Gerardia és Leiopathes nemzetség egyedeiből. A tudósok radiokarbon kormeghatározási módszerrel mérték a minták korát, a korall tövétől egészen a csúcsáig, majd az adatokat összehasonlították. A növekedés ütemét a korkülönbségből illetve a korallok nagyságából már könnyen kiszámíthatták. A vizsgálatok alapján a legidősebb Gerardia-minták 2742 évesnek, míg a Leiopathes nemzetségbe tartozó darabok 4265 évesnek bizonyultak.
Roark reméli, hogy a vizsgálat eredményeivel sikerül fölhívni a figyelmet a sebezhető mélytengeri ökoszisztémák védelmére is, amiben Stachowitsch is osztozik. „A tenger mélye még mindig igen kevéssé kutatott terület. A mélytengeri korallok csupán a halászat mélyebbre hatolásával kerültek képbe.” – mondta az oceanográfus.
Az Atlanti-óceánban kamerákkal megállapították, hogy ezeket a korallzátonyokat a mélytengeri vontatóhálók teljesen elpusztították. „Egy csapásra megsemmisítettek olyan ökoszisztémákat, amelyek több ezer év alatt jutottak el mostani szintjükre” – magyarázta Stachowitsch, aki hozzátette, hogy a mostani tanulmány is rávilágít, hogy a tengerek utolsó érintetlen területei, mint például a mélytengeri koralltelepek szélsőségesen érzékenyek.
Kapcsolódó cikkek:
Miként készült a nebrai korong?
A világörökségi védelmet élvező lelet anyagának eredete ismert, azonban a készítés mikéntje eddig nem volt az.
Monszunra várva pusztultak el az ősi kétéltűek
A mintegy 232 millió éve élt, szalamandrához hasonló állatok földbe vájt üregeikben várták az esős időszakot, amikor a végzetük elérkezett.
Átadták a Junior Prima Díjakat
Tíz fiatal tudósnak ítélték oda 2024-ben az elismerést.
Láthatunk még valaha gyapjas mamutokat?
Egyre több helyen találkozhatunk olyan hírekkel, melyek kihalt fajok feltámasztásával kapcsolatos kérdéseket feszegetnek. Ez alkalommal nyerjünk egy kis bepillantást ebbe az érdekes, ám kihívásokkal teli témába.
Trópusi táj emlékét láthatjuk Magyarországon
Képzeljünk el egy trópusi esőerdőben zubogó patakot, ahogy bevájja magát a mészkőbe, körben, a különleges sziklaalakzatokon páfrányok, mohapárnák és vízpára. A víz formálta köveket ma is láthatjuk, méghozzá Magyarországon.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
