Homo sapiens kontra vírusok

Az Egyesült Államok Nemzeti Rákintézete 230 ezer vegyületet nevezett meg, amit vizsgálni érdemes az influenza vírus elleni harcban. Hongkongi és amerikai kutatók húsz molekulát találtak közöttük, amelyek potenciálisan akadályozhatják az influenzavírusok, köztük az emberre is veszélyes H5N1-es madárinfluenza-vírus szaporodását. A „döntőben” egy molekuláról be is bizonyosodott, hogy új gyógyszeralapanyag lehet.

A korábbi vírusellenes szerek – például az oszeltamivir – egyre inkább elveszítik hatékonyságukat egyes vírustörzsekkel szemben. Ezek közé tartozik a szezonális influenza vírustörzse, a H1N1 is. Úgy kell ezt elképzelni, mintha a vírus egy olyan zár volna, aminek az orvosság a kulcsa. Csakhogy a vírusok mutációik során megváltoznak és a kulcs többé nem zárja ki őket szervezetünkből. A felfedezett új vegyülettel ezt a megváltozott zárat is nyitja.

A legtöbb ország oszeltamivirt vagy a hozzá hasonló zanamivirt tart készleten, hogy szükség esetén megakadályozza az influenzavírusok terjedését. Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának (CDCP) legfrissebb adatai szerint azonban a H1N1 vírustörzs mintáinak 98 százaléka rezisztens volt az oszeltamivir hatóanyaggal szemben, melyet Tamiflu néven forgalmaznak. Most találtunk egy vegyületet, amely eltér az oszeltamivirtól, ám ugyanúgy működik – közölte Leo Poon, a Hongkongi Egyetem mikrobiológusa.

Kísérleteikben a kutatók emberi sejteket fertőztek meg laboratóriumi körülmények között a szezonális influenza vírusával, illetve H5N1-vírussal. Úgy találták, hogy mindkét vírustörzs sokszorozódását hatékonyan előzte meg az új, NSC89853 jelű, 1-es számmal jelölt vegyület. Minderről a Journal of Medicinal Chemistry című szaklap legfrissebb számában is beszámoltak. A molekulából új vírusellenes szert fejleszthetnek ki, de a szakemberek hozzátették, hogy piacra kerüléséhez legalább nyolc év kell.