A madarak is képesek zenére táncolni

A tudósok eddig azt gondolták, hogy csak az emberek képesek zenére ütemesen táncolni és követni a ritmust. Most bebizonyosodott, hogy erre a madarak némelyike is képes: egyes papagájok szinte tökéletesen tudják követni a zene ritmusát, miközben ringatják a törzsüket, ütemesen bólogatnak, lépkednek, és lábukkal verik a ritmust.

A kutatóknak a Snowball (Hógolyó) névre keresztelt sárgabóbitás fehér kakadu (Cacatua galerita eleanora) keltette föl a figyelmét, amikor a YouTube internetes videoportálon megnéztek egy kisfilmet, amelyen a madár produkciója látható. A filmben az látható, amint a kakadu teljes átéléssel táncol (lépeget, ritmusosan bólogat) a háttérben szóló ritmusos zenére (amely egyébként a Backstreeet Boys fiúcsapat Everybody című száma). Persze a madár be is lehetett tanítva, és a videofilm semmiképpen sem bizonyíték a madarak tánctudására. Hogy erről megbizonyosodjanak, a tudósok egy kísérletnek vetették alá az állatot. A dalt többször, különböző tempókban játszották le neki, miközben lefilmezték a madár reakcióját. A kísérletből kiderült, hogy Hógolyó minden esetben igazodik a zeneszám tempójához.

„Kockáról kockára elemeztük a videókat, és bebizonyosodott, hogy mozgásával az ütemet követte, a zene ütemének megfelelően gyorsított vagy lassított táncán. Igazán meglepő volt, hogy ennyire rugalmas” – számolt be tapasztalatairól Dr. Aniruddh Patel, a San Diegói Idegtudományi Intézet munkatársa a BBC hírportálnak nyilatkozva.

A Harvard Egyetemen Dr. Adena Schachner vezetésével egy másik kutatócsoport is tesztelte Hógolyó képességeit, rajta kívül pedig egy másik madarat, az Alex nevű jákópapagájt (Psittacus erithacus) is megvizsgálta.

Schachner elmondta, hogy annak érdekében, hogy kizárják annak lehetőségét, hogy a madarat betanították, új zenét játszottak le Alexnek. „Meglepetésünkre Alex elkezdett táncolni a számára ismeretlen zenére is, és ütemre bólogatott – tájékoztatott a kutató. Bár Alex tánctudása nem ért fel a hajlongó és lábát emelgető Hógolyóéval, a felvételek elemzése során egyértelművé vált, hogy mozdulataival ő is igazodott a zene ritmusához.

A tudósok remélik, hogy az eredmények segíthetnek kideríteni, hogy az evolúció során hogyan alakult ki a zenével való kapcsolatunk és maga a tánc. A kutatók szerint a papagájok tánctudása egy másik, emberrel közös vonásukkal, a hangok tanulásával és utánzásával kapcsolatos. Úgy vélik, hogy az agynak az a része, amely lehetővé teszi az ember és még néhány faj, egyes cetfélék, énekesmadarak és elefántok számára a hangok tanulását és utánzását, lehet felelős a zene ütemére való mozgás képességéért is.

Hogy ezt a hipotézist igazolják, a kutatók seregnyi táncoló állatokról készült felvételt kértek a YouTube-tól. Az ezernél is több táncoló állatot mutató videó közül csupán harminchárom esetben fordult elő, hogy a szereplők követték a ritmust. Dr. Patel elmondta, hogy a felvételeken szereplő tizenöt faj, amiből tizennégy papagáj és egy elefánt, mindegyike hangtanuló. A kutatási eredményeket a tudósok a Current Biology című angolszász szaklapban publikálták.

Kapcsolódó cikkek: