Új faj a floresi hobbit

Megállapítást nyert, hogy a floresi hobbitok korábban ismeretlen emberi faj képviselői – olvasható a rangos Nature című folyóirat oldalain publikált két tanulmányban. Az egy méter magas, 30 kilogrammos hobbitok vadásztak, és képesek voltak a szerszámkészítésre is, valamint a tüzet is ismerték. Agyuk térfogata a modern ember agyának kb. egyharmada volt, mérete nagyjából a mai csimpánzokéval egyezhetett meg. A faj mintegy 8 ezer évvel ezelőtt tűnt el véglegesen Flores szigetéről. A megtalált ősmaradványok 18 ezer esztendősek.

A „floresi ember” felfedezése óta megosztja az antropológusokat. Egyes kutatók véleménye az, hogy a hobbitok a Homo erectus („felegyenesedett ember”) leszármazottai, és az évezredek során a természetes szelekció során csökkent le a testméretük illetve agytérfogatuk is. A csökkent testméret által tudtak a hobbitok a sziget környezeti viszonyaihoz legjobban alkalmazkodni.

Rekonstrukció

Az evolúciós „zsugorodás”, amely a szigetek állatvilágán jól dokumentálható a hobbitok rendkívül kis méretű agyára azonban nem lehet magyarázat– vélik más tudósok, akik szerint az lehet az egyetlen logikus magyarázat, hogy az a maroknyi csoport, amelynek csontjaira rábukkantak, egy genetikai eredetű fejlődési rendellenességben, mikrokefáliában szenvedett, ami az agy kórosan kicsiny, gyengeelméjűséggel járó méretében nyilvánul meg. Némely antropológus a csökkent méretet a pajzsmirigyhormon teljes hiányával magyarázza.

William Jungers, a New York-i Stony Brook Egyetem tanára munkatársaival a hobbitok lábfejét vette tüzetes vizsgálat alá, amely sok tekintetben a mai emberéhez hasonlít. A nagyujj már párhuzamosan helyezkedett el a többi lábujjal, az ízületek pedig lehetővé tették, hogy a lábujjak kinyúljanak, ahogy a hobbitok teljes súlyukkal a lábfejükre nehezedtek: ez a mechanizmus az emberszabású majmok esetében nem működik. A „Floresi ember” lábfeje azonban szempontból primitívebb volt, mint a modern emberé: lényegesen megnyúltabb, a nagyujj igen kicsi, ezzel szemben a kisujj hosszabb. Statikai szerkezete inkább a csimpánzéra emlékeztet.

A legutóbbi kenyai ősrégészeti leletek tanúsága szerint a „modern lábfej” mintegy másfélmillió évvel ezelőtt alakult ki, minden valószínűség szerint a Homo erectusnál. Ezen okból kifolyólag a floresi hobbit nem lehetett a Homo erectus egyenesági leszármazottja, útjuknak sokkal korábban kellett különválni. Ezt a következtetést Jungers és kollégái is levonták, akik szerint nem a Homo erectus volt a hobbitok őse, hanem az emberfélék családjának egy másik képviselője, amelynek délkelet-ázsiai elterjedését máig homály fedi. Bárhogy is van, a kutatók szerint a Flores szigetén megtalált csontok egy különálló, eddig le nem írt faj fosszíliái, bár az agy kicsiny méretére még mindig nincs magyarázat.

Bizonytalan a floresi hobbit besorolása a Homo nemzetség törzsfejlődésébe.

Eleanor Weston és Adrian Lister, a Londoni Természettudományi Múzeum kutatói az afrikai kontinensről több tízmillió éve leszakadt Madagaszkár szigetén feltárt ősvízilovak koponyáit hasonlították össze szárazföldi fajtársaikéval. A tudósok legnagyobb meglepetésére a szigeti lét zsugorító hatása sokkal nagyobb volt, mint azt korábban lehetségesnek tartották. „Bármi legyen is a magyarázat a Homo floresiensis testméretéhez képest apró agyára, a szigeti lét zsugorító hatása mindenképpen szerepet játszott az evolúcióban” – írták a brit kutatók tanulmányukban.

Kapcsolódó cikkek: