Világjárványokról

A Nipah-vírus arról a malajziai településről kapta a nevét. A névadáson mit sem változtat, hogy az első fertőzéseket nem Nipahban, hanem fél évvel korábban Ipohban észlelték. Huszonhatan betegedtek meg agyvelőgyulladásban, az akkori, téves feltételezések szerint e betegség japán válfajában (orvosi nevén japán encefalitiszben), s ennek megfelelően védőoltásban részesítették a helybeli veszélyeztetetteket. E betegségnek örökítőanyagul ribonukleinsavat tartalmazó vírusa ellen ugyanis hatásos vakcina van forgalomban. Ez azonban nem parancsolt álljt a kórokozónak, s ennek alapján arra következtettek a kutatók, hogy vagy e vírusnak a vakcinával meg nem fékezhető új változatával, vagy új vírussal van dolguk. Utólag bebizonyosodott, hogy egy teljesen új vírus (ez a Nipah-vírus nevet kapta) okozta a fertőzéseket, s ellene a forgalomban levő vakcina hatástalan.

Közben a Nipah-vírus (igaz, akkor még úgy vélték, hogy a japán agyvelőgyulladás kórokozója) számos sertést is megfertőzött, hiszen ebben az állatban jól szaporodik. Emiatt Ipohban zárlatot (karantént) rendelt el a hatóság, ám ezt a veszteséget elkerülni igyekvő sertéstenyésztők kijátszották. Az éj leple alatt kicsempészett sertéseket a malajziai sertéstenyésztés egyik központi vidékére, Negri Sembilanba szállították eladás céljából, s ott a fertőzött állatok sertéstelepekre és vágóhidakra kerültek. A gazdák aligha gondolták, hogy ezzel valóságos láncreakciót indítanak el. Nemcsak a Negri Sembilan-i sertéseket fertőzték meg, s ezzel milliónyi állat megsemmisítését tették szükségessé, hanem emberek százait is, akik közül jó néhányan áldozatul estek a vírus támadásának. Érdekes módon az életerős férfiak voltak a legnagyobb veszélyben. Ez meglepő volt, mert a japán agyvelőgyulladás vírusa elsősorban a gyermekeket és az öregeket betegítette meg. Akadt olyan család, amelynek mind a négy férfi tagja megbetegedett, míg az egyetlen nő és a kisgyermekek egészségesek maradtak.

Járványriadó a National Geographic Channelen 1. A Földön akár már holnap egy új influenzavírus által terjesztett járvány söpörhet végig, ami tízmilliók halálát okozhatja. Korábban volt már erre példa, és ismét megtörténhet. Felkészültünk-e erre a lehetőségre? Vajon hányan éljük túl e parányi gyilkosok újabb támadását? 2. 1999-ben egy ismeretlen vírus üti fel a fejét Malajziában. Bár az orvosok egybehangzó véleménye szerint csak a Japanese Encephalitis-ről – egy szúnyogok által terjesztett, és Malajziában megszokottnak mondható betegségről – lehet szó, a jól bevált medicinák ezúttal hatástalanok maradnak, és a kórokozó minden második áldozatát megölve tovább pusztít. Nem sokkal később azután mégis fény derül a rejtélyre: amerikai kutatók kiderítik, hogy a Nipahról, egy addig ismeretlen vírusról van szó, mely minden bizonnyal a házisertésekről terjedt át az emberre… 3. 2003 márciusában a hongkongi Metropole Hotel 911-es szobája egy halálos folyamat kiindulópontjává válik. A lakója által behurcolt betegség viharos sebességű terjedésnek indul, és mire az orvosok ráébrednek, hogy ezúttal nem egy atípusos tüdőgyulladással, hanem egy eddig ismeretlen vírussal állnak szemben, a gyilkos kórokozó már világszerte szedi áldozatait. Mivel a betegség nem csak a nyálban, de a vízben és a levegőben is terjed, gyakorlatilag megfékezhetetlennek tűnik, és a szakemberek már-már globális járványtól tartanak… Mikor látható? Május 12. kedd, 20:00: Járványriadó – Halál a 911-es szobában; május 13. szerda, 20:00: Járványriadó – Gyilkos sertések; május 14. csütörtök, 20:00: Veszedelmes influenza.

Vérből és agygerincfolyadékból azonosították
A baj láttán a malajziai kormány nemcsak a Kuala Lumpur-i egyetem orvosi mikrobiológiai tanszékén dolgozókat mozgósította, hanem a katonaságot is bevetette a sertéstelepeken észlelt fertőzés megfékezése végett. Gázmaszkos katonák vettek részt a sertések leölésében és elégetésében, s az akciójuk szó szerint megtizedelte az ország sertésállományát. Az új vírus azonosítása azzal kezdődött, hogy a betegektől levett vért és agygerincfolyadékot, valamint az egyik áldozat agyszövetét vizsgálatnak vetették alá. Nemcsak az említett mikrobiológiai intézetben, hanem az e téren a világ vezető intézményének számító egyesült államokbeli Betegség-ellenőrzési és -megelőzési Központban is. Az előbbi helyen sertés- és majomvese tenyészetét fertőzték meg a betegek testváladékaival, de szúnyoglárvákba is fecskendeztek belőlük egy keveset.

Az eredmény meglepően gyorsan mutatkozott. A vesesejtek már a harmadik napon pusztulni kezdtek, s az ötödik napon is életben levő sejteknek jellegzetesen károsodott a szerkezetük. A szúnyoglárvák ugyanakkor egészségesek maradtak. Az elektronmikroszkópos vizsgálat feltárta, hogy a szóban forgó vírus elég nagy méretű, s az ismert vírusok ellen termelődő ellenanyagok hatástalanok rá. Ennél tovább azonban Kuala Lumpurban nem jutottak. Amerikai kollégáik állapították meg azt, hogy az örökítőanyagul ribonukleinsavat tartalmazó Nipah-vírus a paramixovírusok közé tartozik, s nagyon emlékeztet arra a denevérek által terjesztett Hendra-vírusra, amely 1994-ben tizennégy versenylovat pusztított el Ausztráliában.

Bizonytalan gyógyulás
Minthogy a Nipah-vírus örökítőanyagát zsírszerű (lipid-) burok veszi körül, ez a kórokozó a hőre és a zsíroldó szerekre egyaránt érzékeny. A vizsgálatok feltárták, hogy ha a fertőzött sertés húsát megfőzik, az nem terjeszti ezt a vírust, ennek ellenére a kínai nemzetiségű lakosok nem mertek ilyen húst enni. Malajziában ugyanis ez a nemzetiség a fő sertéshúsfogyasztó, s noha a járvány tetőfokán naponta hárman is meghaltak a Nipah-vírus okozta agyvelőgyulladásban, az ország hindu és mohamedán népessége nem fordult a kínaiak ellen.

Számos más vírusos betegséghez hasonlóan a Nipah-vírusos agyvelőgyulladásnak sincs igazán hatásos gyógyszere. Egyedül a ribavirin segít valamelyest a betegeken, de csoda nem várható tőle. Ezért nagy súly helyeződik a fertőzés megelőzésére (nem véletlenül sorolták ezt a vírust a legveszedelmesebb kórokozók – a Marburg-, az Ebola- és a Lassa-vírus – társaságába), jóllehet a kutatások még nem tisztázták pontosan, hogy miképp terjed az emberek körében. A fertőzött sertések valószínűleg légúti váladékukkal adják tovább a vírust, ugyanis a beteg állat annyira köhög, hogy az másfél kilométerről is hallható.

Különleges a Nipah-vírusos agyvelőgyulladás lefolyása is. A megfertőződő és megbetegedő ember igen elesetté válik, s még eszméletvesztéses állapotban is remegések és görcsök kínozzák. Ha nem hal meg, már egy-két hét múltán lábra állhat, de egy ideig még bizonytalanok az izommozgásai. Ám ha teljesen felépül is, senki sem tudja megmondani, hogy végleges-e a gyógyulása. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy hosszabb-rövidebb idő múltán újabb tünetei támadhatnak, s azok igen súlyosak lehetnek. Egy harmincegy éves férfinak például hirtelen megpattant az egyik agyi ere, s az a halálát okozta. Nem véletlenül, hiszen ez a kórokozó nemcsak az idegsejteket támadja meg, hanem az érfal sejtjeit is. A Nipah-vírus e tekintetben is hasonlít a Hendra-vírushoz, amelynek szintén vannak késői kártételei. Például egy ausztrál férfi a betegség lezajlása után tizenhárom hónapig tünetmentes volt, majd újra agyvelőgyulladást kapott, s abba néhány nap alatt belehalt. Mindezeknek alapján a malajziai orvosok úgy vélik, hogy a Nipah-vírusos fertőzésen túl levő valamennyi ember veszélyben van, ezért évekig nyomon kell követni őket.

Jelenleg még nincs olyan ellenanyagteszt forgalomban, amellyel a Nipah-vírus kimutatható volna a vérből, s nem készült vakcina sem ellene. A kutatók azt remélik: habár szórványos fertőzések jelenleg is vannak, a következő járványig még jó néhány év hátra van, s ez elegendő lesz ahhoz, hogy e vírus ellen is hatékony védőoltást fejlesszenek ki.
(forrás Sulinet, a Scientific American nyomán

Kapcsolódó cikkeink:
Korunk pestise az influenza?
Mi az a pandémia?