A „királycsináló” gén
A termeszkirálynők hatalma egyetlen génen alapszik – erre egy ausztrál termeszfajjal folytatott kísérlet derített fényt.
Az államalkotó rovaroknál szigorúan elválik a dolgozók és a szaporodó állatok kasztja. A szóban forgó Cryptotermes secundus nevű fajnál a dolgozók akkor vehetik át királyuk és királynéjuk helyét, ha azok elpusztulnak. Viselkedésük mozgatórugója azonban eddig rejtély volt.
A németországi osnabrücki egyetem kutatói felfedezték, hogy a Neofem2 elnevezésű gén biztosítja a királynő státusát, és ezzel bebetonozza a termesznép hatalmi viszonyait is. A gén ugyanis elnyomja a dolgozók szaporodási viselkedését – írták a Judith Korb vezette kutatók a Science című szaklapban.
Magyarázatuk szerint a gén aktív állapotában a királynő fehérjét bocsát ki, amelyről a dolgozók felismerik hatalmi pozícióját. Amikor a kutatók „kikapcsolták” ezt a gént, a királynő magatartásában nem változott semmi. A termesznép azonban alaposan felbolydult, és úgy viselkedett, mintha nem lenne vezetője. Mi több, az uralkodói szerepre áhítozó dolgozók sokkal határozottabb, dominanciára törekvő fellépést kezdtek el tanúsítani.
A kutatók felfedezésük hasznát a rovarok elleni védekezésben látják, hiszen a kémiai génkapcsolók segítségével anarchiát lehet előidézni a termesztársadalomban. A termeszek a trópusok rettegett kártevői, tetemes mennyiségű fát, bútorokat vagy akár egész épületeket képesek rövid időn belül tönkretenni.