160 millió éve szoptatnak az emlősök
Legalább 160 millió éve táplálják tejjel kicsinyeiket az emlősök –állapították meg amerikai kutatók, akik a tejtermelésben résztvevő géneket vizsgálták.
Az emlősök osztálya (Mammalia) az emlősszerű hüllőktől (Synapsida) ered. Közös jellemzőjük az osztály nevében is benne van, miszerint a nőstények az újszülötteket az e célra módosult mirigyeik váladékával táplálják. A mai emlősök három fő csoportba tartoznak: ezek a tojásrakók (kacsacsőrű emlős), az erszényesek (pl. a kenguruk) és a méhlepényesek (a legnagyobb csoport, ide tartozunk mi is). Az emlősök legtöbbjénél a tejmirigyek emlőkhöz csatlakoznak, kivételt képeznek a tojásrakók, akik a tejmirigyei egy hosszanti bőrredőbe nyílnak.
Daniella Lemay, a Kaliforniai Egyetem kutatója és kollégái hét emlősfaj – a kacsacsőrű emlős, az erszényes oposszum, a kutya, az egér, a patkány, a szarvasmarha és az ember – az emlőmirigyhez és a tejtermeléshez kapcsolódó génjeit vizsgálta meg. A kutatók vizsgálataik eredményeit a Genome Biology című internetes tudományos szaklapban publikálták.
A vizsgálatokból kiderült, hogy bármilyen módon is táplálják kölykeiket, az emlősök tejelválasztásának mechanizmusa megegyezik, ahogy a folyamatot irányító gének között is sok az azonosság. Az anyatej összetételét illetően azonban a fajok között különbségek vannak, ami valószínűleg az újszülöttek immunrendszerének specifikus igényeire vezethető vissza.
Fotó: Nicole Duplaix
„E hét, a mai emlősök mindhárom fő evolúciós utat választó csoportjából származó emlősfaj közös őse mintegy 160 millió évvel ezelőtt élhetett. Ennél fogva feltételezhető, hogy ezek a közös gének is megtalálhatók voltak a 160 millió évvel ezelőtt élt elődben” – nyilatkozta Lemay.
Az eltérő összetételt illetően Bruce German, a Kaliforniai Egyetem tanára szerint a tejelválasztás „olyan sokba kerül” az anyai szervezetnek, hogy felesleges komponensek aligha lehetnek benne.
A tejfehérjék, amelyek mind a hét vizsgált fajnál azonosnak bizonyultak, a tejelválasztási mechanizmussal függtek össze. Azokat a tejfehérjéket viszont, amelyek azonban különböztek, az újszülöttek eltérő táplálkozási és immunológiai igényeinek megfelelően specifikusan módosultak a törzsfejlődé során. A tudósok szerint ez a megállapítás felveti a jövőbeni táplálkozástudományi kutatások szükségességét, hogy megállapítsák, hogy miként szabható táplálék a szervezet egyéni immunológiai igényeihez.
Kapcsolódó cikkek:
A gazdagok durvábban fűtik a bolygót
Az emberek leggazdagabb 10 százaléka felelős a Föld 1990 óta lezajlott felmelegedésének kétharmadáért.
Így befolyásolja a gondolkodásunkat, ha megfigyelnek
Modern korunkban folyamatos megfigyelés alatt áll az ember, kamerák fürkészik lépéseinket, digitális lenyomat készül a tetteinkről, ennek pedig a gondolkodásunkra is hatása van.
Inkább csoportokkal érzünk együtt, mint egyénekkel
Együttérzőnek lenni nehéz és távolról sem kellemes feladat, azonban emberi mivoltunk velejárója kell hogy legyen.
A hangyászsünök egykor vízi állatok voltak
A tojásrakó emlősök eredetéről alkotott ismereteinket gyökeresen forgatja fel egy új felfedezés.
Eljöhet a gondolatvezérelt eszközök kora?
Az agy-számítógép interfészek az utóbbi időkben jelentős fejlődésen estek át.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
