A világ legrégebbi emberszobra Németországból

Megtalálták a világ legrégebbinek tartott emberszobrát Németország Baden-Württemberg tartományában: az alkotás legalább 35 ezer esztendős.
A szobrocska tavaly ősszel a Fels-barlangból került elő hat darabban. Mamutagyarból készült, és egy női alakot ábrázol túlhangsúlyozott nőiességgel, túlméretezett farral és nemi szervekkel: dús keblekkel és hatalmas vulvával.
A régészek a szenzációs leletről a legtekintélyesebbnek tartott tudományos szaklap, a Nature csütörtöki számában számolnak be. A szobrocska mintegy 25 ezer évvel idősebb az 1908-ban megtalált híres Willendorfi Vénusznál, s ez a felfedezés átírja a kőkori művészettörténetet –olvasható a tanulmányban.
„Szexuálisan túlfűtött darab” – nyilatkozta Nicholas Conard, a Tübingeni Egyetem munkatársa, aki kollégáival együtt a leletet megtalálta.
A szobrot a radiokarbon módszerrel történő kormeghatározás minimálisan 35 ezer esztendősre becsülte, ami ez azt jelenti, hogy a „Német Vénusz” a legrégebbi embert ábrázoló szobor, ami valaha is előkerült. Igaz, hogy azok a mai Izrael területén illetve Afrikában talált kövek, amelyeket az ősemberek azért gyűjthettek, mert az emberre hasonlítottak, csaknem kétszer ennyi idősek, ugyanakkor emberi kéz nem munkálta meg őket.
A Schelklingenhez közeli Fels-barlangból előkerült szobrocska mintegy 6 centiméter hosszú teltidomú nőfaragvány. Lába és feje nincs, azonban kicsit balra tolódva, a válla fölött egy gondosan kimunkált gyűrű látható. Egyébként a szobor sima felülete is arra utal, hogy gazdája függőként viselhette. A szobrocska bal karja és a bal válla hiányzik, de Conard és csapata bízik benne, hogy a feltárás közelében ráakadnak majd erre a letört darabkára is.
A szobor festetlen, ugyanakkor több vésett csík húzódik rajta. Bár a Hohle Fels-i nőalak bizonyos tekintetben hasonlít arra kb. 150 darab Dél-Európából, a Pireneusoktól Itália déli részéig több helyütt megtalált 25–29 ezer éves Vénusz-figurára, Jill Cook, a londoni British Múzeum szakértője óvakodott a két műalkotás közötti bármiféle kapcsolat keresésétől. Mint fogalmazott, ez olyan lenne, mintha Picassót egy klasszikus szobrászhoz hasonlítanánk.
A barlangban korábban már találtak őskori emlékeket: állatfaragványokat és egy olyan kőtárgyat, amely lehetett akár „szexuális játékszerként” is funkcionálhatott – olvasható a BBC weboldalán közölt jelentésben.
„A Hohle Fels-i lelet arra utal, hogy a nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt Európába érkezett emberek már képesek voltak szimbólumok alkotására és az absztrakt gondolkodásra, akárcsak a modern emberek” – vonta le a következtetést Conard.
Bár abban az időben neandervölgyiek is éltek a térségben, Paul Mellars, a Cambridge-i Egyetem tudósa kizárta, hogy a mamutagyarból készített női szobrot ők készítették. Szerinte a műalkotás csak a Homo sapiens keze munkája lehetett. „Semmi még csak távolról is ehhez fogható dolgot sem találtak soha neandervölgyi lelőhelyen” – magyarázta a tudós.
Az archeológusok megegyeznek a szobor korát illetően, de arról, hogy a lelet mi célból készült, viták vannak. Cook a faragványt termékenységi szimbólumnak véli, esetleg éppen a szülés ábrázolásának, Mellars szerint viszont az alapvető motiváció a szexualitás lehetett. „Ezek az emberek a szex megszállottai voltak” – fogalmazott a kutató.
Kapcsolódó cikkek: