Meglepő adatok keringési rendszerünkről

Szervezetünk összes sejtjének a nap minden másodpercében oxigénre van szüksége. Ahhoz, hogy biztosítsa működését és fennmaradását, átlagosan öt liter vérnek kell áramolnia az artériák, vénák és kapillárisok közel százezer kilométernyi hálózatában. És az egyetlen, öklömnyi, harminc dekagramm súlyú szívre hárul az a herkulesi feladat, hogy az egész rendszert keringésben tartsa. Ha összegeznénk, mekkora erőt fejt ki a szív egyetlen nap alatt, ez képes lenne egy autót közel száz méter magasra a levegőbe emelni. Az izompumpa zseniális működésének titka a szívizomsejtekben rejlik, amelyek milliói mind egyidejűleg húzódnak össze.

A létfontosságú folyadékok keringetéséhez természetesen nem csak egy jó pumpára van szükség, hanem megfelelő érhálózatra is. Miután a vér kiáramlik a szívből, egyre kisebb és kisebb artériákon keresztül szállítja az életadó oxigént, míg végül eléri a kapillárisok még szűkebb hálózatát. Ezek a hajszálerek olyan kicsiny keresztmetszetűek, hogy a néhány mikrométernyi vörösvértesteknek egy sorban kell átpréselődniük rajtuk. A szervezetet tízmilliárdnyi kapilláris hálózza be.

A véráram több mint százezer kilométernyi érszakaszt tesz meg, ami két és félszer több, mintha megkerülné a Földet. Kevesebb, mint egy perc alatt kering körbe a vér szervezetünkben, néha még ennél is gyorsabban halad. Bár az agy tömege testsúlyunk alig két százalékát teszi ki, oxigénszükségletünk húsz százalékát emészti fel. Ha az agy mindössze tíz másodpercig oxigénhiányos állapotba kerül, elveszítjük az eszméletünket. Négy percen túl pedig tartós károsodást szenved.

Ez a testfolyadék azonban sokkal többet nyújt az oxigénnél. Egyetlen csepp vér akár négyszázezer fehérvérsejtet is tartalmazhat, amelyek folyamatosan járőrözve kutatnak az idegen anyagok és fertőző ágensek, így a baktériumok, vírusok, illetve a belülről veszélyeztető daganatsejtek után. Sajnos, nem mindig járnak sikerrel. Ha így alakul a helyzet, a támadó sejtek féktelen szaporodásnak indulhatnak.