Bemutatták Idát, a legrégibb emberőst

Bár a maradványokat még 1983-ban ásták ki a németországi Darmstadt közelében, a fosszília két évvel ezelőttig magánkézben volt. Ekkor Jorn Hurum, az Oslói Egyetem természettörténeti Múzeumának paleontológusa, a felfedezésről beszámoló tudóscsoport oszlopos tagja kutatás céljából megvásárolta a leletet.

A kisebb macskához hasonló méretű őslény leginkább a Madagaszkár szigetén honos félmajmokhoz (makifélék) hasonlít, négy lába és hosszú farka van. A sajtótájékoztatón a nagyközönségnek bemutatott példány egy fiatal nőstény volt, amely becslések szerint 9–10 hónaposan pusztult el.

A teljes maradvány

A tudósok úgy vélik, a fantasztikus őskövület segíthet megfejteni az emberszabásúak és az emberi faj korai evolúcióját. Nyilatkozatukban kiemelték, hogy bár az állat nem volt közvetlen őse a majmoknak és az embereknek, hanem egy evolúciós oldalághoz tartozott, jó támpontként szolgálhat arra nézve, hogy milyen lehetett a főemlősök közvetlen elődje. Tekintve, hogy a fosszília olyan jó állapotban maradt fenn, hogy például még a béltartalma is megvan, a kutatók bíznak benne, hogy a csontváz jelentős részletekkel szolgál a főemlősök korai evolúcióját illetően, és segít pontosabban megismerni a majmok, az emberszabásúak és az emberelődök törzsfejlődésének folyamatát.

„A lelet olyan sok történetet mesél el, és még csak most kezdtük el a kutatásokat ezen a lenyűgöző példányon” – nyilatkozta Jorn Hurum, akinek hatéves kislánya után a csontvázat Idának keresztelték.

A 47 millió éves lény nagysága egy kisebb macskáéval egyezett meg.

A teremtményt a New York-i Természettudományi Múzeumban mutatták be. A sajtótájékoztatóról beszámoló tévéműsor a leletet forradalmi tudományos felfedezésnek nevezte, amely sok mindent megváltoztat majd. Michael Bloomberg, New York polgármestere a bemutatón az ősmaradványt, mint lenyűgöző áttörést értékelte.

Kapcsolódó cikk:
Előkerült a szupertitkos hiányzó láncszem?