Vulkánkitörés is okozhatta a tengeri állatok perm végi kihalását
Brit paleontológusok egy hatalmas vulkánkitöréssel magyarázzák a tengeri élővilág mintegy 250 millió évvel ezelőtt világszerte bekövetkezett hirtelen kipusztulását.
250 millió éve, a földtörténeti óidő (paleozoikum) végén, a perm időszak lezárultakor következett be bolygónk történetének legnagyobb mértékű regisztrált kihalási eseménye. A perm végi kihalás a tengeri gerinctelen állatcsaládok közel 50 százalékát érintette. Többek között végleg eltűntek a trilobiták (háromkaréjos ősrákok), a brachiopodák (pörgekarúak) és a bryozoák (mohaállatok) legtöbb csoportja, továbbá kihaltak az eurypterida-félék (ősrákok), valamint két nemzetség kivételével az ammoniták óidei változatai. A gerincesek közül a páncélos őshalak (Placodermi) egy képviselője sem élte túl a perm végi kihalást. A szárazföldön is kihalt számos rovarcsalád, az ősi kétéltűek háromnegyede illetve az óidei hüllőcsaládok mintegy 80 százaléka. A kihalási esemény a növényvilágot nem érintette.
A kihalást a tudósok több egyszerre bekövetkező esemény komplex hatásával magyarázzák, bár határozott okot eddig nem tudtak kimutatni. A sekélytengeri fajok esetében kézenfekvőnek tűnhet az élettér beszűkülése, az óidő végén ugyanis az akkor valamennyi szárazföldet egyesítő óriás szuperkontinens, a Pangea partjait egyetlen ősóceán, a Panthalassza vize mosta, és a nagyon keskeny parti sávon kívül a világtenger többi része mély vizű, nyílt óceán volt. Éghajlati okok ugyanúgy közrejátszhattak a kihalási eseményben, azonban erre vonatkozóan is csak feltevések vannak.
Az amerikai Science című tudományos folyóirat pénteki számában a hirtelen bekövetkező tengeri kihalást brit őslénykutatók egy hajdani hatalmas vulkánkitöréssel magyarázzák. A geológusok a nagy kitörés pontos időpontját azért tudták pontosan meghatározni, mert közvetlenül a kitöréskor keletkezett vulkanikus kőzet fölött olyan üledékrétegre bukkantak, amely különféle életformák tömeges kihalására utalt. „Ez a vulkáni eseményt egyértelműen egy jelentős környezeti katasztrófával hozta összefüggésbe – magyarázta Paul Wignall, a Leedsi Egyetem paleontológusa, a tanulmány vezető szerzője.
A láva több mint egy Magyarországnyi területet borított be.
A szakemberek szerint a vulkánkitöréskor, amelynek pontos helye ma Kína délnyugati részén található, mintegy félmillió köbméter vulkáni anyag lökődött ki, s a láva valamivel több mint egy Magyarország nagyságú területet (mintegy 100 ezer négyzetkilométert) borított be.
A láva a tengervízzel érintkezve óriási gőzfelhőket hozott létre.
A tengeri élővilág tömeges kihalására azért kerülhetett sor, mert a gyorsan folyó láva hirtelen érintkezett a sekély vízzel, ami robbanásokat okozott, és már a kitörések kezdetén óriási gőzfelhők kialakulását eredményezte. A tűzhányó továbbá hatalmas mennyiségű kén-dioxidot juttatott a sztratoszférába, az alső légkör 11–50 kilométeres magasságban lévő tartományába. Ez a bolygó lehűléséhez és savas esőkhöz vezethetett.
Kapcsolódó cikkek:
Így hat a dohányfüst házi kedvenceinkre
A passzív dohányzás nem csak az emberek esetében veszélyes.
Az esőerdő sem jelentett akadályt az embernek
Mintegy 150 ezer éve a modern ember már képes volt a sűrű, afrikai esőerdőben is fenntartani magát, ez sokkalta régebbi időpont, mint az eddigi bizonyítékok sugallták.
Ezek a mérgező anyagok vesznek körbe minket otthonunkban
Több tízezer vegyületről ismert, hogy képes károsítani az egészséget.
Így mozognak együtt a sáskarajok
A sáskarajokról korábban az volt az elterjedt nézet, hogy egy rakás élettelen szemcséhez hasonlóan mozognak, az új kutatás azonban egészen más eredményre jutott, és ennek milliók élelmére, megélhetésére lehet hatása.
Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
