Az űrből is látszik a pingvinek ürüléke
A műholdfelvételeken is jól látható, feltűnő színű ürüléknyomok tíz, eddig ismeretlen pingvinkolónia felfedezését eredményezték az Antarktisz jégvilágában.
A császárpingvinek életük legnagyobb részét a nyílt tengeren, ez idáig felfedezetlen területeken töltik, és csak a párzási illetve költési időszakban népesítik be máskor elhagyott telephelyeiket.
Brit kutatók műholdfelvételek segítségével tíz új császárpingvin-telepet fedeztek fel az Antarktiszon – olvasható a Der Spiegel című német napilap internetes kiadásában. Bár maguk az állatok az alacsony felbontás miatt nem láthatók, hollétüket elárulta a jég vöröses-barnás elszíneződése. A British Antarctic Survey munkatársai az elszíneződést először egy olyan területen azonosították be, amelyről már korábban is tudták, hogy egy császárpingvin-kolónia helyszíne.
A feltűnő szín ürülékre utal.
]A vörösesbarnás szín a madarak ürüléke volt, így a kutatást vezető Peter Fretwell valamint munkatársai, akik vizsgálataik eredményeit a Global Ecology and Biogeography című tudományos szaklapban publikálták, további, véletlenül felfedezett ürüléknyomok helyszínét kezdték el vizsgálni. Ennek során bebizonyosodott, hogy az ürüléknyomok mindegyike egy-egy kolónia helyszínét is jelöli. A műholdképek részletes elemzése alapján a szakemberek tíz, eddig ismeretlen pingvinkolóniát fedeztek föl a fagyos déli kontinensen. A telepek közül hat olyan volt, amelyik egy korábbi, a kutatók által már ismert helyről költözött át egy új területre, a korábbi helyszínek pedig elnéptelenedtek. Négy helyen pedig olyan kolóniákra bukkantak, amelyek eddig nem ismert populációknak adnak otthont. Az űrfelvételek segítségével a teljes vizsgálat összesen 38 pingvintelepet tárt föl.
A kutatók összesen 38 pingvintelepet azonosítottak.
Fretwell elmondása szerint a sarkvidéki jég fehér színén igen könnyű a feltűnő színű ürüléknyomok alapján követni a madarak mozgását, valamint arra is következtetni lehet, hogy az állatok miként reagálnak a globális felmelegedés hatására az élőhelyükben bekövetkezett változásokra.
Kapcsolódó cikkek:
A kevesebb denevér nagyobb csecsemőhalandósággal jár
A biológiai sokféleség csökkenése nagyon is kézzel fogható hatású közvetlenül az emberre nézve.
Íme Thorin, az egyik utolsó neandervölgyi
Thorin maradványait elemezve a kutatók a neandervölgyiek eddig ismeretlen vonalára bukkantak.
Így képesek leválasztani saját karjukat a tengericsillagok
A legtöbb élőlény elmenekül, ha támadás éri, ám néhányan ilyenkor inkább megszabadulnak a megtámadott testrészüktől.
A hatévesek nem szeretik az ételben lévő darabkákat
Az ember azt hinné, mi sem jobb, mint egy joghurt a benne lebegő eperdarabokkal, a hatévesek azonban egész másként látják.
A macskák több mint 40 százaléka apportíroz
Általánosan elterjedt nézet, hogy a kutyák hozzák vissza az eldobott játékot, azonban úgy tűnik, a macskák sokkal többször teszik, mint eddig hittük.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
