Krokodilok az Északi-sarkon?
„Több ezer év múlva élhetnek majd ott" – állítja cikkében egy tudományos újságíró, aki a globális felmelegedés mértékét szem előtt tartva abból indul ki, hogy a geológiai múltban egyszer ez már előfordult.
Érdekes kérdést vetett föl a napokban Mark Lynas, ismert tudományos újságíró, környezetvédő: a globális fölmelegedés következtében vajon alkalmas lesz az északi sarkvidék arra, hogy területén ragadozó hüllők élhessenek. A kérdés apropóját az adta, hogy bebizonyosodott, hogy erre a földtörténet során már volt példa: paleontológusok 55 millió éves őshüllők nyomait fedezték fel az Észak-Amerikához tartozó Erzsébet Királynő-szigetek egyikén.
A jelenleg részben belföldi jégtakaróval borított Axel Heiberg-sziget nagyjából félúton helyezkedik el az Északi-sarkkör illetve a pólus között. 55 millió éve a terület földrajzi pozíciója már nagyjából hasonló helyen volt, nem arról van tehát szó, hogy az eocén kor idején a lelőhely még egészen másutt, a mainál jóval délebbre helyezkedett volna el. A szigeten a Rochester Egyetem földtani szakembere, John Tarduno talált rá a régen kihalt őshüllő nyomaira. Az ún. Champsosaurus a földtörténeti középidőben, a triász végén vagy a jurában jelent meg a Földön, és a miocén kor elején tűnt el, nagyjából 25 millió éve. Félig vízi, félig szárazföldi életmódot folytatott ragadozó volt, külleme és életmódja egyaránt sokban hasonlatos a mai krokodilokéhoz. Hosszú, keskeny állkapcsában, kis, kúpos fogak sorakoztak. Az állat törzse függőlegesen, farka pedig oldalirányban lapított volt, ami az úszást segítette elő. Az állatok fosszilis bőrlenyomatai alapján kisméretű pikkelyei voltak, amelyek nem fedték egymást, s a mai krokodiloktól eltérően nem voltak lemezei. Az Axel Heiberg-szigeten egyxkor élő példányok a maitól jóval eltérőbb környezeti feltételek között éltek. A klíma nagyjából olyan lehetett, mint amit ma a szubtrópusi Floridában tapasztalhatunk, ahol a még eredeti állapotában megőrzött területeken szép számmal élnek krokodilok.
Mark Lynas több száz, a globális felmelegedéssel kapcsolatos tudományos értekezést elemzett, amelynek alapján saját feltett kérdésére igennel válaszol. Persze hozzáteszi, hogy a sarkvidéki területek krokodilokkal való benépesüléséhez minimum több ezer évre van szükség, csak addigra tud olyan ökoszisztéma kialakulni, amely megfelelő életfeltételeket kínál a ragadozó hüllőknek. Az újságíró szerint azonban a klímát illetően jóval hamarabb adottak lesznek a feltételek. Mint azt a Popular Science című hírportálon írja, a 21. század végére a Föld átlaghőmérséklete 11 és fél Celsius fokkal fog emelkedni, s a sarki területeken ennél is nagyobb mértékű lesz a fölmelegedés, ami például az Axel Heiberg-szigeten olyan klímát eredményez, mint amilyen 55 millió éve, az eocén kor elején volt.
„Persze a meleg éghajlat nem minden” – mutat rá Lynas, aki hozzáteszi, hogy azt is nehéz megjósolni, hogy akár egyetlen faj hogyan reagál a globális felmelegedésre, nemhogy teljes ökoszisztémák viselkedését kiszámítani. Az Axel Heiberg-szigeten nem csupán a Champosaurusok maradványaira, hanem kedvenc táplálékuk, a teknősök páncéljaira is rábukkantak.
„Napjaink krokodilja is jól érezheti magát a felmelegedő északi térségekben, de csak akkor, ha bőven lesz mire vadásznia, s a környezet elősegíti terjeszkedését, szaporodását” – mondta el az újságíró, akinek állítása szerint a sarkvidéki térségek felmelegedhetnek, ám a jelek szerint telente még bőven lesz hó és jég. Még a legdrámaibb felmelegedéssel számoló forgatókönyvek szerint is több ezer évbe telik majd, míg a régió teljesen jégmentes lesz.
Kapcsolódó cikkek:
Ezek voltak 2024 legszebb asztrofotói
A bámulatos technikai fejlődés kíséretében váratlan és gondosan kiszámított jelenségek is megörökítésre kerültek az év folyamán.
Hatalmas kerülőutat tett a testünkben lévő szén
A földi élet alapját a haldokló csillagoktól kapott szén jelenti, egy új kutatás szerint azonban igen körülményesen kerülhetett csak a Földre ez az elem.
Dinoszauruszok jártak Oxford megyében 166 millió éve
A jura időszak közepén élt állatok rendkívül jó állapotban fennmaradt lábnyomait egy kőfejtőben találták meg.
Kiderült, hogyan tudott futni Lucy
2024-ben volt 50 éve, hogy az ikonikus előember-maradvány előkerült, most az is kiderült, milyen gyorsan és miként tudott futni.
Ez a ragadozók és zsákmányaik közti verseny legkorábbi bizonyítéka
Amióta egymást eszik az élőlények, azóta tart az a fegyverkezési verseny, amelyben a zsákmány védekezni, a ragadozó sikeresebben támadni igyekszik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
