Ön- vagy fajfenntartás?
A hím vöröshátú pók attól teszi függővé növekedésének mértékét, hogy van-e a közelében becserkészhető nőstény.
Az ausztráliai vöröshátú pók (Latrodectus hasselti) a hírhedt fekete özveggyel áll közeli rokonságban, és hasonló párzási szokásaik miatt a hímek helyzete nem túl rózsás. A nőstény mintegy 100-200-szor nagyobb a hímnél, és a párzást követően az esetek 65 százalékában felfalja a hímet.
A Toronto Egyetem két kutatója, Dr. Maydianne Andrade és Michael Kasumovic évtizedek óta megszállottan tanulmányozza a vöröshátú pókok életét. Legutóbb kísérletesen vizsgálták a hímek növekedésének menetét.
Megfigyelték, hogy ha a hím közelében nincs nőstény, az szépen lassan növekszik és érik, testében kellő mennyiségű energiát raktároz el, így lesz tartaléka a megtermékenyíthető nőstény felkutatásához a továbbiakban. Ha azonban a kis vöröshátú hím közelébe nőstényt helyeztek, sokkal gyorsabban bekövetkezett a nemi érése, testmérete pedig kisebb maradt. Nem fordított annyi időt és energiát a növekedésre, mint az előző esetben, saját gyarapodása helyett a fajfenntartás vált elsődleges fontosságúvá.
Ha a nőstény mellett más hímek is megjelentek a hím pókocska közelében, szintén gyorsan bekövetkezett a nemi érés, és testmérete kicsiny maradt, viszont több zsírt raktározott, mint amikor csak a nőstény bukkant fel. A többletzsír energiát szolgáltat a többi hímmel való megküzdéshez a kegyetlen nőstény kegyeiért.
A vizsgálat során a pókok a közelükbe helyezett hímeket és nőstényeket nem láthatták vagy tapinthatták, azaz az információ illatanyagok, feromonok révén jutott el hozzájuk.
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Két kutató kapja idén a fizikai Nobel-díjat
A mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért ítélték oda az elismerést.
Ők kapják idén az orvosi Nobel-díjat
A mikroRNS felfedezéséért járt 2024-ben a neves elismerést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
