Evolúciós rejtélyre ad választ az új dinoszauruszlelet?
Egy tanulmány szerint a napokban Kínában felfedezett hosszúnyakú, struccalkatú őshüllő ujjainak fosszíliája választ adhat a a madarak evolúciós elméletének egyik kényes pontjára.
A fosszilis ujjak egy 159 millió évvel ezelőtt élt teropoda dinoszauruszhoz (kétlábú őshüllők, akikből általános vélekedés szerint a madarak kifejlődtek) tartoztak. „Bár távoli rokonságban állt a Tyrannosaurus rex -szel, az újonnan felfedezett, Limusaurus inextricabilis nevű őshüllő egy kis termetű növényevő volt” – magyarázta James Clark, a washingtoni George Washington Egyetem biológusa, a National Geographic Society által finanszírozott kutatásban részt vevő szakember, a tanulmány egyik szerzője. Az állat körülbelül 1, 7 méter hosszú lehetett, s viszonylag rövid, karmok nélküli mellső végtagjai voltak. „A feje szintén szokatlan, hiszen az állatnak nem voltak fogai, így valamilyen fajta csőre kellett, hogy legyen, bár nem túl éles és hegyes – tette hozzá a kutató. A dinoszaurusz testét kezdetleges tollak boríthatták, bár Clark megjegyezte, hogy erre vonatkozólag nincsen semmilyen bizonyíték.
A kutatások alapján a L. inextricabilis evolúciós pillanatfelvételnek tűnik, amely a dinoszauruszok és a madarak szárnyvégi ujjcsontjainak kifejlődési jellegzetességeit egyaránt magán viseli. A teropodák kezén illetve a madarak szárnyain egyaránt három ujjcsont található, amely egy közös, ötujjú elődből alakult át. A különbség annyi, hogy az öt ujj közül a dinoszauruszok az első, a második és a harmadik ujjakat tartották meg, míg a madarak a második, a harmadik és a negyediket. „Ez a fontos különbség azért is rejtélyes, mert minden más őslénytani bizonyíték azt támasztja alá, hogy a dinoszauruszok és a madarak közeli rokonságban vannak” – fejtette ki Clark.
A L. inextricabilis azonban nem három, hanem négy ujjal rendelkezett. A dinoszaurusz első ujja nagyjából már visszafejlődött, míg a második jelentős mértékben megnőtt. „Íme a dinoszauruszok első ujja visszafejlődésének folyamata, ami magyarázattal szolgálhat a teropodák átalakulásának történetéhez” – jelentett ki Clark.
„A lelet segít kitölteni egy őslénytani hiátust abban az egyébként széles körben támogatott elméletben, amely szerint a madarak a dinoszauruszokból fejlődtek ki” – nyilatkozta a kutatásban nem résztvevő Hans Dieter Sues a Smithsonian Intézet Természettörténeti Múzeumának paleontológusa, aki hozzátette, hogy egy olyan fosszília, amely a három meglévő ujj mellett egy visszafejlődő ujjcsont maradékát is magában foglalja, a szerkezeti átalakulást illetően majdnem tökéletes köztes állapotot jelent. A kutatási eredményeket a szerzők a világ egyik legrangosabb tudományos szaklapja, a Nature legújabb számában publikálták.
Kapcsolódó cikkek:
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Két kutató kapja idén a fizikai Nobel-díjat
A mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért ítélték oda az elismerést.
Ők kapják idén az orvosi Nobel-díjat
A mikroRNS felfedezéséért járt 2024-ben a neves elismerést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
