Evolúciós rejtélyre ad választ az új dinoszauruszlelet?
Egy tanulmány szerint a napokban Kínában felfedezett hosszúnyakú, struccalkatú őshüllő ujjainak fosszíliája választ adhat a a madarak evolúciós elméletének egyik kényes pontjára.
A fosszilis ujjak egy 159 millió évvel ezelőtt élt teropoda dinoszauruszhoz (kétlábú őshüllők, akikből általános vélekedés szerint a madarak kifejlődtek) tartoztak. „Bár távoli rokonságban állt a Tyrannosaurus rex -szel, az újonnan felfedezett, Limusaurus inextricabilis nevű őshüllő egy kis termetű növényevő volt” – magyarázta James Clark, a washingtoni George Washington Egyetem biológusa, a National Geographic Society által finanszírozott kutatásban részt vevő szakember, a tanulmány egyik szerzője. Az állat körülbelül 1, 7 méter hosszú lehetett, s viszonylag rövid, karmok nélküli mellső végtagjai voltak. „A feje szintén szokatlan, hiszen az állatnak nem voltak fogai, így valamilyen fajta csőre kellett, hogy legyen, bár nem túl éles és hegyes – tette hozzá a kutató. A dinoszaurusz testét kezdetleges tollak boríthatták, bár Clark megjegyezte, hogy erre vonatkozólag nincsen semmilyen bizonyíték.
A kutatások alapján a L. inextricabilis evolúciós pillanatfelvételnek tűnik, amely a dinoszauruszok és a madarak szárnyvégi ujjcsontjainak kifejlődési jellegzetességeit egyaránt magán viseli. A teropodák kezén illetve a madarak szárnyain egyaránt három ujjcsont található, amely egy közös, ötujjú elődből alakult át. A különbség annyi, hogy az öt ujj közül a dinoszauruszok az első, a második és a harmadik ujjakat tartották meg, míg a madarak a második, a harmadik és a negyediket. „Ez a fontos különbség azért is rejtélyes, mert minden más őslénytani bizonyíték azt támasztja alá, hogy a dinoszauruszok és a madarak közeli rokonságban vannak” – fejtette ki Clark.
A L. inextricabilis azonban nem három, hanem négy ujjal rendelkezett. A dinoszaurusz első ujja nagyjából már visszafejlődött, míg a második jelentős mértékben megnőtt. „Íme a dinoszauruszok első ujja visszafejlődésének folyamata, ami magyarázattal szolgálhat a teropodák átalakulásának történetéhez” – jelentett ki Clark.
„A lelet segít kitölteni egy őslénytani hiátust abban az egyébként széles körben támogatott elméletben, amely szerint a madarak a dinoszauruszokból fejlődtek ki” – nyilatkozta a kutatásban nem résztvevő Hans Dieter Sues a Smithsonian Intézet Természettörténeti Múzeumának paleontológusa, aki hozzátette, hogy egy olyan fosszília, amely a három meglévő ujj mellett egy visszafejlődő ujjcsont maradékát is magában foglalja, a szerkezeti átalakulást illetően majdnem tökéletes köztes állapotot jelent. A kutatási eredményeket a szerzők a világ egyik legrangosabb tudományos szaklapja, a Nature legújabb számában publikálták.
Kapcsolódó cikkek: